Ebolaálló tablet és drón az igazi fegyver járvány ellen

2015.03.30. 20:25

Bill Gates felvetette egy egészségügyi világhadsereg felállítását, de vajon ki finanszírozná és járulna hozzá a gépjárműparkhoz? A nagyotálmodásnál hasznosabb fegyver az ebolaálló tablet és drón. Az orvosok Sierra Leonéban tesztelik.

Egészségügyi haderő létrehozását javasolta Bill Gates a járványok elleni küzdelem hatékonyságának javítása érdekében. Ennek megvalósulására azonban igen csekély az esély, nagyjából annyi, mint a világbékére. De miért is?

Gyakorolni egy járvány kitörését

A hadszínterekre készülő hadseregek mintájára kellene folyamatosan készülni az esetleges járványok kitörésére, fogalmazott az amerikai üzletember a The New England Journal of Medicine című orvosi szaklapban megjelent cikkben. A legutóbbi, egy esztendeje azonosított ebolajárvány (valóban számos hiányosságot felmutató) kezelését látva úgy vélte, a haderők felkészítésénél bevett eljárásokat, így például nemzetközi hadgyakorlatokat kellene tartani.

Több pénzt kellene fordítani rá

"A védelmi költségvetésre és az új fegyverrendszerekre költött összegek mellett eltörpül a nagyméretű járványok megelőzésére elkülönített keret" – mondta. "Ha valaki katona lesz, pontosan tudja, milyen veszélyek várnak rá, és ha megsebesül vagy meghal, akkor ki és hogyan fog róla gondoskodni."

A francia hadsereg járványügyi központja GuineábanForrás: AFP/Cellou Binani

Ugyanakkor ez így ebben a formában nem teljesen fedi az igazságot. Az amerikai állampolgár Bill Gates ugyanis figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy a világon vajmi kevés hadsereg rendelkezik olyan szintű egészségügyi ellátással – a hadszíntéri, helyszíni életmentő ellátástól a harci kutató-mentő helikoptereken át a tábori kórházak sebészetéig, majd az európai és amerikai kórházakig vezető légi sebesültszállítási képességig –, mint amilyen az amerikai katonáknak jár. Elég lenne csak a járványok által sújtott afrikai országok katonáit megkérdezni erről.

Egészségügyi világhaderő?

Gates egy új, nemzetközi ügynökség felállítására is javaslatot tesz, amely "megfelelő erőforrásokkal és jogosultságokkal" intézkedhetne a járványok megfékezésekor. Jelenleg ebből éppen csak az anyagi és az emberi erőforrások, illetve a jogosultságok hiányoznak. És fognak is: elég csak az ebolajárványok idején is gyenge teljesítményt nyújtó, erősen alulfinanszírozott Egészségügyi Világszervezetre (WHO) gondolni.

Mindenki maga vigyáz az állampolgáraira

A jelenlegi jogszabályok alapján az egyes országok felelőssége és kötelessége saját lakosaik védelme, gyógyítása, az ehhez szükséges infrastruktúra kiépítése és fenntartása. A különböző szervezetek csak segíthetnek, ha az adott ország kormánya ezt kéri. Ahogyan nincs "világrendőrség" vagy "világhadsereg", úgy nincs az egész világon intézkedni jogosult egészségügyi szervezet sem.

Ki fizet? Főleg ennyit!

Tételezzük fel, létrejön ez az új, egészségügyi világszervezet. Az első felmerülő kérdés: ki fogja finanszírozni? Ahhoz, hogy valóban folyamatosan képzett, hadgyakorlatokon edzett, összekovácsolódott és gyorsreagálású "gyógyító haderőként" működjön, rengeteg pénzre lenne szükség.

A járványok kellemetlen szokása, hogy általában olyan helyen törnek ki, és válnak emberek millióit veszélyeztető tényezővé, ahol az egészségügyi ellátás nem megfelelő vagy egyenesen nem létező – akárcsak az infrastruktúra.

A szállítást is meg kell oldani

Ha komolyan vesszük az azonnali reagálás képességét, akkor ahhoz komoly eszközparkra van szükség. Önellátónak kell lennie minden fronton: kezdve a helyszínre szállítandó járművektől, műszerektől, gyógyszerektől, táp- és segédanyagoktól, mobil áramfejlesztőktől a sátrakig, ágyakig, informatikai és kommunikációs eszközökig.

Ezeket mind a járvány helyszínére kell szállítani, méghozzá a lehető leghamarabb. Honnan lesz megfelelő légi szállítási kapacitás? Az országon vagy akár több államon belül is mozogni kell: helikopterek, terepjárók kellenek, amelyeket szintén a helyszínre kell vinni. Emellett kérdés, hogy a betegek hogyan jutnak el a járvány áldozatait kezelő tábori kórházakba? Guinea, Libéria és Sierra Leone együttes területe – ahol a legutóbbi, mintegy 25 ezer megbetegedést és több mint tízezer halálos áldozatot követelő ebolajárvány kitört – csaknem 430 ezer négyzetkilométer.

A Google tabletje a fertőtlenítést is bírjaForrás: Google

Ebolaálló tablet segíti az orvosokat

Ha a jó szándékú nagyotálmodás nem is, a technológia igenis segíthet a járványok felszámolásában, emberéletek megmentésében. A fegyveres erők már régóta használnak például olyan hordozható számítógépeket, amelyek a legkeményebb kültéri kiképzést is kibírják. Ahhoz, hogy az Afrikában dolgozó járványügyi szakemberek is használhassák őket, a gépeknek a vegyszeres fertőtlenítő oldatokat is bírniuk kell.

Önkéntes fejlesztők és a Google közösen hoztak létre egy olyan tabletet, amely az ebolajárványnál használt, 0,5 százalékos töménységű klóroldatos tisztítást is kibírja – az emberi bőr ilyen lemosásnál kémiai égést szenvedne el.

Sierra Leonéban tesztelik a gépetForrás: Google

A táblagép vezeték nélkül csatlakozik az internetre, és vezeték nélkül tölthető, ezzel már egy problémás pontot kiiktattak. A gépet már tesztelte a járványok frontvonalában harcoló Orvosok Határok Nélkül (MSF) szervezet Sierra Leonéban. A lekerekített, tokba helyezett érintőképernyős tablet ugyanis a fertőzött betegek között is használható: az adminisztrációs teendőket végzik rajta. Így kiváltják a jelenlegi módszert: a karantén kerítésén, a védőruha maszkrétegein keresztüli kiabálásos adattovábbítást, amely rengeteg hibalehetőséget rejt magában.

Az orvosok reményei szerint nem csak az “ebolaálló” változat terjedhet el, de a céljárványnak megfelelően kialakított számítógépeknek másutt is hasznát vennék.

Felkutatja a beteget a drón

A már említett nehéz terepviszonyok és az úthálózat hiánya komolyan hátráltatják a betegek felkutatását és ellátását. Ebben segíthetnek a távolról irányított, pilóta nélküli repülőgépek. Drónokkal lehetőség nyílik például egy faluban levett vérminták gyors eljuttatására a laboratóriumba, vagy gyógyszerek kiszállítására a betegekhez, ápolókhoz.

Egy orvos hálát ad LibériábanForrás: AFP/Zoom Dosso

Ehhez persze megfelelő hatótávolságú, gyorsan újratölthető vagy cserélhető energiaforrással rendelkező gépekre van szükség, amelyek képesek helyből fel- és leszállni. Megfelelő leszállóhely vagy kiképzett pilóta hiányában pedig miniejtőernyővel lehet kioldani a csomagokat.

A felszerelésre is ráfér a fejlesztés

A csúcsgépek és drónok mellett persze az egyszerűbb, de annál alapvetőbb felszerelésen is lehetne és kellene fejleszteni. Így például egy könnyebb, üzemanyag-takarékos generátor, az időjárásnak jobban és hosszabb ideig ellenálló sátrak, gyorsabb diagnosztizáló rendszerek ezrek életét mentheti meg.

Ahogy lenne értelme egy modern, jól felszerelt és jól képzett csapatnak is, amely a kellő informatikai háttértámogatással a jelenleginél gyorsabban tudna reagálni, ha kitör egy járvány.

 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK