Megéri néma törpének lenni - Fejezetek a magyar szinkronmúltból

Harkányi Endre interjú. 2017.09.20 Budapest, Fotó: Csudai Sándor

Tordy Géza fia túlzottan beleélte magát egy filmbe, Detre Annamáriából elég hamar Isaura lett, Harkányi Endre pedig azért kapott pénzt, hogy naphosszat ücsörögjön a Pannónia Szinkronstúdió büféjében. Érdekes anekdoták a magyar szinkron történetéből, 4. rész.

Éber cenzor

Még a régi rendszerben a cenzorok nem mindegyike állt a helyzet magaslatán. Szeredás András dramaturg egyszer egy japán dokumentumfilm magyar szövegével dolgozott jó sokáig. Amikor elkészült, elégedetten odaadta a végeredményt a lektornak, és nagyon meglepődött, amikor feldúltan magához rendelte az ellenőr.

Megdicsérte a munkát, de egy fontos mondatot kihúzatott: „Kárókatonák segítik munkájukban a japán halászokat" – állt a szövegben. Amikor a dramaturg megkérdezte, hogy miért tűnt el a mondat, ezt a választ kapta: „Szeredás elvtárs, gondolkodjon! Nem csinálhatunk propagandát a japán hadseregnek!"

Élő szinkron tátogva

Sipos Varga Éva szinkronrendező az alapítók egyike volt, aki különleges feladatot kapott. Élő szinkront kellett elkészítenie egy szovjet alkotáshoz. Két nő, Tábori Nóra, Máté Erzsi, és három férfi, Egri István, Ladányi Ferenc, Somogyvári Pál voltak a szereplők magyar hangjai. Egy asztalon állt egy mikrofon, amihez mindenki akkor ugrott oda, amikor éppen beszélnie kellett.

Ruttkai Éva és Egri István Forrás: Fortepan

Két próbára volt lehetőség, aztán jött a felvétel. Minden ment, mint a karikacsapás, azonban az egyik jelenetnél épp nem jött ki hang Egri István torkán (ami azért nem volt gyakori). Tábori Nóra, hogy mentse a helyzetet, hirtelen a mikrofonhoz ugrott, és elmondta a szöveget, Egri István hangján.

A felvétel után azt hitte, hogy férfi kollégája megdicséri, ehhez képest csak egy kissé sértődött reakciót kapott: „Mi az kérem, a női szerep már nem is volt elég?"