Mennyire szürreális érzés, hogy Somhegyi Krisztiánnal nem az Exatlon-pályán, hanem egy táncteremben találkoztok?
Nagyon megörültem, amikor megláttam a próbateremben, hogy Tóth Katicával és Krisszel fogok táncolni.
Mindkettőjüket ismerem korábbról, Kriszt azért hangsúlyosan az Exatlonhoz kötöm, így nagyon furcsa volt az első táncpróba, hogy ezúttal közösen koreográfiát gyakorlunk.
De úgy érzem, hogy nagyon gyorsan megvolt a közös hullámhossz mindhármunk között, így jól ment már az első próba is. Így több gyakorlás után pedig már egyáltalán nem fura ez a helyzet, szerintem ez is nagyon jól működik, nem csak az akadálypályák.
Hogy telnek a próbák, Tóth Katica mennyire bír veletek?
Szerintem nagyon jól kezel minket, nagyon jól osztja ki a feladatokat és nagyon jól átlát mindent. Krisztiánnak is nagyon hasonló instrukciók segítenek, mint nekem, és mivel ők már eléggé összeszoktak, én megpróbálom felvenni a lépést. Úgy gondolom, jól mennek a próbák, amennyire tudok, igyekszem hozzájárulni a koreográfiához. Nagyon jól koordinál minket és mi is igyekszünk segíteni neki, ha valamit nem értünk, hogy mire van szükségünk.
Mit gondolsz a páros eddigi teljesítményéről?
Sejtettem, hogy Krisztiánnak nagyon jól fog menni ez a táncos műsor, és amikor az egyik korábbi adáson én is élőben nézhettem végig a párosokat, illetve az online műsorban szerepelhettem, akkor is elmondtam, hogy én nekik szurkolok.
Nagyon örülök ezért is, hogy hozzájuk kerültem. Nagyon jól megy neki, és nagyon remélem, hogy minél tovább jutnak.
Könnyítés vagy nehezítés felkészülés szempontjából, hogy most másért felelsz, hiszen nem te, hanem ők vannak versenyben?
Igazából nem tudom, megpróbálok minél szorgalmasabban hozzájárulni az egészhez, hogy segítsek. Magaménak érzem ezt a produkciót, amivel közösen készülünk. Nagyon szeretném, hogy jól sikerüljön ez a tánc is és továbbjussanak.
Összességében nem érzem magam másképp, ugyanúgy kezelem, mintha a saját táncom lenne, száz százalékig odafigyelek és megpróbálom kihozni magamból a maximumot.