A türelem kisbolygót terem

A csillagászati megfigyelőeszközök technológiai fejlődésének köszönhetően egyre apróbb égitestek ismerhetők fel, egyre nagyobb távolságban bolygónktól. A legújabb eredmény egy 1,1 km átmérőjű aszteroida felfedezése, amely 878 év múlva érhet kritikus közelségbe.

Az 1950 DA az arecibói távcső radarképén

A Science magazin legújabb számában ezzel kapcsolatban megjelent cikk szerzője, Jon D. Giorgini állítása szerint a kozmikus találkozó valószínűsége 1:300, amely igen figyelemreméltó érték – mintegy százszor nagyobb bármely más ismert kisbolygó becsapódási valószínűségénél.

A kisbolygó, a Föld és a Nap helyzete egymáshoz képest

A legnagyobb bizonytalanság egy Yarkovsky-hatás néven ismert jelenséggel kapcsolatos. Ennek lényege, hogy az égitesteket elhagyó hősugárzás nem egyenletes eloszlásban hagyja el a felszínt: a hidegebb, délelőtt Nap felé fordult oldalon kevesebb, a melegebb, délutáni oldalon több hő sugárzódik ki. Ez az asszimetria pedig lassú forgómozgást indít el, amely meghatározó az égitest pályájának alakulására nézve.

Ám talán éppen ez a hatás lehet a védekezés kulcsa. Egy kissé különös elképzelés ugyanis egyszerűen csak meg kell változtatni a Föld felé tartó kisbolygó felszíni tulajdonságait (színét vagy árnyalatát és ezen keresztül fényvisszaverő-képességét), s így a Yarkovsky-hatás olyan mértékben módosulhat, hogy 2880-ra az aszteroida egészen távol lesz a Földtől.

Érdekes kérdés, hogy hosszú távon a Föld felé közelítő égi vándorok pályájának ismerete megnyugtató lesz-e, vagy éppen ellenkezőleg, folyamatos rettegés forrását jelenti majd az emberiség számára!

Ajánlat:

Részletes adatok és interaktív pályamodellezési lehetőség

A Földre veszélyt jelentő égitestek után kutató NEO-program

A legismertebb földi becsapódási sebhely, a Barringer-kráter oldala

Korábban az [origo]-ban:

Kozmikus katasztrófa fenyegetett a nőnapon
2002.03.21. A városok letarolására képes aszteroidát már csak földközelsége után fedezték fel. Ismét elgondolkodtató példát láthatunk arra, mennyire ki vagyunk szolgáltatva a kozmikus katasztrófáknak, s mennyire esélytelenek lennénk bizonyos helyzetekben.

Földsúroló kisbolygók: a szerelemnél is veszélyesebbek lehetnek
2000. február 13.

NEAR: az első küldetés egy kisbolygóhoz - az [origo] dossziéja
2001. február 17. A NEAR-Shoemaker az első űrszonda, amely pályára állt egy aszteroida körül, sőt le is ereszkedett annak felszínére. Az [origo] dossziéjában a küldetésről és előzményeiről, a tudományos eredményekről, illetve a végső manőverről, az Eros kisbolygóra történő leszállásról olvashatnak képes beszámolókat.