A munkaadók csökkenthetik a munkahelyi lenyúlást, ha jó példával járnak elöl, és ha megfelelő képzésben részesítik alkalmazottaikat.
Jerald Greenberg (Ohio State University) egy nagy amerikai vállalat 270 vevőszolgálati munkatársát vette rá, hogy rendes munkaidejükön kívül töltsenek el mintegy hatvan percet egy kérdőív kitöltésével.
Erőfeszítéseiket mindössze 2 dollárral honorálta, de olyan körülményeket teremtett, hogy a dolgozók "lopva kiegészíthették " az erőfeszítéseikért kapott elismerést egy aprópénzes perselyből.
A résztvevők körülbelül 50 százaléka választotta ezt a megoldást, és átlagosan mintegy 20 centet tettek magukévá. Viszont gyakorlatilag senki nem nyúlt a pénzhez, ha előtte a tudtukra adták, hogy az nem egyszerűen a cégé, hanem a vállalat menedzsereié.
Sok kicsi sokra megy
Becslések szerint az apróságok (filléres irodaszerek: papírok, mappák, tollak stb.) lopásától kezdve egészen a sikkasztásig, az amerikai dolgozók évente mintegy 400 millió dollárral könnyebbítik meg vállalataikat.
Greenberg vizsgálatai során kiderült, hogy azokon a munkahelyeken, ahol van elfogadott etikai kódex, és ahol a dolgozóknak előadásokat tartottak a lopásoknak a cégüknél okozott következményeiről, kevesebb a lopás.
Ugyanakkor a vizsgálatból az is kiderült, hogy az "etikai képzés" a dolgozok egy tekintélyes részére egyáltalán nem volt semmilyen hatással. Sokan kételkednek abban, hogy az etikai prédikálás önmagában viselkedésmódosító hatású lehet; sőt akár ellenkező reakciókat is kiválthat.
A munkahelyi lopkodás a lehetőség, a tettenérés kockázata - és izgalma -, az anyagi szükség, a mohóság, illetve a munkaadó cég iránti tisztelet, bizalom függvénye. Fontos szerepe van az ún. "vállalati kultúrának is": "ha a legfelsőbb szinteken látványosan folyik a csalás és az elvtelen önérdek-érvényesítés, akkor alacsonyabb szinten sem fogják vissza magukat a dolgozók".