Vágólapra másolva!
A magyar tudomány a reformkor óta mindig is a nemzeti teljesítmény, a nemzeti hagyomány és kultúra szerves része volt, döntően meghatározta az ország külföldi megítélését - mondta Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke a Magyar Tudomány Napján tartott ünnepi ülésen.
Vágólapra másolva!

A a Magyar Tudomány Napján tartott ünnepi ülésen portréfilm vetítésével, majd egyperces néma felállással emlékeztek kaliforniai búcsúztatásának napján Teller Edére, a nemrégiben elhunyt világhírű atomfizikusra, és előadással tisztelegtek Neumann János világhírű matematikus emléke előtt.

Vizi E. Szilveszter hangsúlyozta: büszkék lehetünk arra, hogy a magyar tudósok jelentős része számon tartott, megbecsült tagja Európa és a nagyvilág magas mércével mérő tudományosságának. Szavai szerint a magyarság így adott - számarányához és gazdasági erejéhez képest - sokkal többet a világnak, és így váltak a magyar tudósok "az ország kéretlen nagyköveteivé, akik kedvezően alakították a rólunk alkotott képet".

"A XXI. század Európájában csak az a társadalom lesz sikeres, amely igényli a tudást, fogékony az innovációra és lehetővé teszi, hogy a tudomány a fejlődés meghatározó tényezője legyen" - mutatott rá az elnök. Hangsúlyozta, hogy a szellemi tőke, a szürkeállomány korunk legfontosabb nyersanyaga - az egyetlen nyersanyag, ami nem véges.

Az Akadémia elnöke hozzátette: e tőke oktatással és képzéssel folyamatosan növelhető és újrateremthető, ez teszi a közoktatást és a felsőoktatást a nemzet jövője szempontjából a legfontosabb stratégiai kérdéssé. Vizi E. Szilveszter felhívta a figyelmet arra: az alkotó embernek az is feladata és egyben felelőssége, hogy őrködjön a kifejlesztett technológiák etikus felhasználásán. Mint mondta, ennek érdekében kell segíteni a jogalkotókat, hogy megtalálják a gazdasági fejlődés társadalmi igazságot nem sértő útját. Véleménye szerint a mai korban a tudomány - amellett, hogy a gazdasági fejlődés meghatározó tényezője - a kultúra és erkölcs egyik utolsó menedéke is, újraépülésük és megerősödésük egyik legfontosabb esélye.

Vizi E. Szilveszter kitért arra is: "a különféle politikai áramlatok időnként indokolatlan mértékű széthúzásai közepette a magyar tudományos közéletet nem osztották meg politikai ideológiák", a tudósokat összetartja a tudomány művelésének nemzetközisége, ethosza és hagyománya. Az MTA elnöke a magyar tudományosság nagy elismerésének nevezte, hogy e hétvégén az Akadémia rendezi meg a tudomány első világfórumát Budapesten.

Magyar Bálint oktatási miniszter a kormány lépéseit áttekintve elmondta, hogy jövőre mintegy kétszeresére, több mint 40 milliárd forintra nő a kutatás-fejlesztés támogatása. Az említett összegből 20,8 milliárd forintot a kutatás-fejlesztési alap (a vállalati befizetési kötelezettség), 20,7 milliárd forintot pedig a költségvetés forrásai tesznek ki.

A magyar nemzet világhírű tudósainak, alkotóinak tiszteletére emlékművet avatnak a Nyugati tér közelében, majd megemlékezést és koszorúzást tartanak a Tudomány és Technika Házánál. A Néprajzi Múzeum hétfőn egész napos rendezvénnyel, a Magyar Természettudományi Múzeum tudományos interaktív show-műsorral várja a látogatókat. Ráadásul hétfőn több országos múzeumot is ingyenesen lehet látogatni.

A Magyar Tudomány Napján ezúttal az Eötvös József-koszorúkat, a Munkácsi Bernát- és a Steindl Imre-díjat, az Arany János Közalapítvány Tudományért Nagydíjait, valamint a Magyar Szabadalmi Hivatal Akadémiai Szabadalmi Nívódíjait nyújtják át.

A kormány 1997-ben hozott rendeletet a Magyar Tudomány Napjáról, így tisztelegve Széchenyi István 1825-ös "nevezetes", egy Tudós Társaság megalapítására tett felajánlása előtt.