Özönvíz-bizonyítékok

Először sikerült bizonyítékokat találni arra, hogy emberek éltek olyan területen, ahol ma a Fekete-tenger hullámzik - s amelyet talán a Bibliából Özönvízként ismert hirtelen áradás borított el mintegy 7500 esztendővel ezelőtt.



Egy nemzetközi kutatócsoport ősi épületmaradványt fedezett fel a Fekete-tenger aljzatán. A faragott gerendák és ágak minden bizonnyal egy egyszerű ház falait és tetőzetét alkották. Kőeszközök és agyagedények is jól kivehetők a víz alatti felvételeken.

A lelet a török partoktól mintegy 20 km-re, 100 méteres vízmélységben került elő. "Ez az első konkrét bizonyíték arra, hogy a Fekete-tenger egykori partvonalát benépesítették az emberek, mielőtt elborította azt a víz" - mondta Fredrik Hiebert (Pennsylvania Egyetem), az expedíció vezető régésze, aki szerint e nagy felfedezés alapvetően új eredményeket hozhat az itt élő népek és kultúrák tanulmányozásában. Számos ősi legenda maradt fenn egy nagy áradásról, ezek közé sorolható a bibliai Özönvíz története is.


"Az ember alkotta készítmények, a faragott fagerendák és a kőeszközök kitűnően megőrződtek. Felfogtuk a felfedezés nagy jelentőségét, s minden erőnkkel azon vagyunk, hogy a legjobb tudásunkkal folytassuk a munkát" - mondta Robert Ballard, a kutatások vezetője, akinek neve főleg a Titanic, a Bismarck és a Yorktown hajók maradványainak megtalálása révén vált világhírűvé.

William Ryan és Walter Pittman, a Columbia Egyetem tengergeológusai 1997-ben megjelent Noé özönvize c. könyvükben leírják, hogy mintegy 7500 évvel ezelőtt, az európai gleccserek intenzív olvadása következtében a Földközi-tenger vízszintje megnövekedett, s medrén túlcsordulva elérte a mai Fekete-tenger területének egy részén hullámzó édesvizű tavat.

A tavalyi év során Ballard és kollegái a Fekete-tenger fenekén gyűjtött ősmaradványok alapján szintén arra a következtetésre jutott, hogy a mai partoktól kilométerekre befelé egy ősi partvonal húzódott. Az általuk gyűjtött kagylók maradványai két csoportra oszthatók: kihalt édesvízi fajokra, amelyek 7500 évnél idősebbek, s tengeriekre, amelyek ennél fiatalabbak. Vagyis az állatok maradványai is alátámasztják a tengerelöntést. A tengeri üledékből egy obszidián is előkerült, amely éles törésfelületei miatt igen keresett anyag volt a kőkorszakban, így egykori emberi jelenlétre utalt.

A most felfedezett régészeti leleteknek egyértelműen azt mutatják, hogy a hirtelen elárasztott vidékeken emberek éltek. Ballard (a képen) és csapata távirányítású, kamerákkal felszerelt mini-tengeralattjáróval két egykori folyóvölgyet azonosított a víz alatt, amelyek találkozásánál az emberi készítményeket megtalálták. A fagerendákon a kutató szerint kétséget kizáróan emberi eredetű megmunkálás nyomai láthatók, a kőeszközök pedig a Törökország belsejében, más helyeken is fellelhető példányok jellemzőit mutatják. Az épület valószínűleg egy fakeretes agyagkunyhó lehetett, s vázának részbeni megőrződését nagyban elősegítette a Fekete-tenger oxigénben szegény vize.

A kutatók folyamatosan dolgoznak a terület feltérképezésén, s remélik, hogy egy egész település képe bontakozik ki majd előttük. Hamarosan szeretnének felhozni néhány leletet pontos kormeghatározás céljából. Az expedíciót a National Geographic Society támogatja, amely könyvet és filmet szeretne készíteni Ballard fekete-tengeri kutatásairól.

S. T.

Ajánló:

A National Geographic cikke a felfedezésről, további képekkel, térképpel és videóval.