A 2000-2001-es tél nem kápráztatta el a hó szerelmeseit, a téli sportok kedvelőit és sajnos az aszállyal küzdő mezőgazdaságot sem. Hazánkban (és a környező országokban) csak mutatóban és helyenként alakult ki vékony hótakaró. Ez annak köszönhető, hogy a november után a december és a január hónap is jóval melegebbnek bizonyult az átlagosnál. Inkább a melegrekordokról jegyezhettük meg az idei telet.

Hószegény, sőt hómentes teleink korábban is voltak. Február közepén egyébként sem kell még eltemetni az idei telet, a havazást, főleg nem a legfrissebb rövid- és középtávú előrejelzések birtokában, mely szerint most szombattól (17-étől) északról több hullámban hideg levegő érkezik és a jövő hét elején már havazás, hózápor várható az egyre hidegebb levegőben. Az erős, viharos szél, a hózáporok és a lehűlés gyorsan feledteti az eddigi tavaszias időjárást.

Hószemüvegen keresztül szemlélve az idei telet, valóban ritka jelenségnek bizonyult a havazás, és főleg a hótakaró. December legvégéig komolyabb havazás nem alakult ki. Még a Kékes-tetőn sem regisztráltak hótakarót. 2000. december 31-ére Szentgotthárdon mértek 17 cm-es hóvastagságot, mely a tél első felének rekordja, emellett a nyugaton élők tapasztalhattak még 2-3 cm-es friss havat. Majd az új évezred első melegrekord időszaka (január 7-e és környéke) természetesen nyomaiban is eltüntette a hótakarót. Folytatódott a hómentes időjárás, majd január 10-étől a Kékes-tetőn regisztráltak csekély 5-7 cm-es havat. Síkvidéken január 24-ére alakult ki hótakaró, az északi, északkeleti országrészben, Miskolcon 13 cm-t mértek, de ez is napokon belül elolvadt. Az idei tél roppant szerény csúcsát február 4-e tartja, ekkor a Kékes-tetőn 35 cm-es hóvastagságot mértek. Újra az északi országrészben alakult ki összefüggő hótakaró, Miskolcon 14 cm volt a maximum. Február 9-ére már a Kékes-tetőn is elolvadt a hó.

Az írásunk időpontjáig száraz, tavaszias időjárás jellemezte hazánkat, de a várható és jelentős változásról már cikkünk elején beszámoltunk.

A mostani tél kapcsán szinte mindenki régi, nagy, havas telekre emlékezik és az ICI Interaktív Meteorológia szakembereit is arról faggatják, hogy mi történt az időjárással?

Utánanéztünk az elmúlt 40 év téli időjárásának és számos érdekességre leltünk az enyhe, hószegény telekre vonatkozóan. A 60-as évek havas teleit követően a 70-es évek eleje nagy fordulatot hozott. A 1971/72-es tél már a kevésbé havas és enyhék közé sorolandó. 1972 decembere és 1973 februárja száraz, meleg és hómentes volt országszerte. A közbülső téli hónapban, januárban is csak a Dunántúlon alakult ki 10-15 cm-es átmeneti hótakaró.

1973/74 telén még mutatóban is alig lehetett havat látni, majd az 1974/75-ös tél során a január például havi középértékben 3,5-5,5 fokkal volt melegebb az átlagosnál, ami már rendkívülinek mondható. Összességében azon a télen 3-6 nap volt, amikor hótakaró alakult ki. Tehát sorozatban fordultak elő a mostanival összemérhető, sőt rendkívülibb telek.

A 80-as években sem ment ritkaságszámba az enyhe tél. 1982/83 telén a hószegény december és január után csak februárban alakult ki hosszabb ideig hótakaró. Az 1987/88-as tél a hómentességében rekorder, február végéig nem volt hótakaró. A következő tél ismét hószegénynek bizonyult. Még szárazabb volt 1992/93 év tele, miközben januárban sorozatban rekord melegeket mértek. Ezt követően a globálisan igen melegnek detektált évtizedben, hazánkban sorozatban jöttek a havas és gyakran hideg a telek.

Véleményünket összefoglalva: egyrészt már a jövő héten is tartogat meglepetést a tavaszváróknak az időjárás, más szempontból, ahogy rövid írásunkból is kiderül, az elmúlt 40 év során a legkevésbé nem számított ritkaságnak a mostanihoz hasonló enyhe és hószegény tél, még sorozatban sem.

(ICICOM)

Ajánló: