Baktériumölő vírusok

Vágólapra másolva!
Az Egyesült Államokban különböző kutatócsoportok próbálják a bakteriofágokat titkos fegyverré alakítani azon betegek utolsó mentségére, akiken már az antibiotikumok sem segítenek.
Vágólapra másolva!

Aki Floridában, a Mexikói-öböl partján elfogyaszt néhány finom osztrigát, csúnya meglepetésben lehet része: a csemegében gyakran ott rejtőzik a Vibrio vulgaris nevű baktérium. Az egészséges embereknek ez a baktérium nem árt, ám a gyenge immunrendszerűek minden antibiotikumos kezelés ellenére 24 órán belül meghalhatnak tőle.

A baktériumok elleni hatékony fellépés módját keresve, az orvosok ott találtak segítséget, ahol semmi jót nem vártak: a vírusoknál. Laboratóriumban sikerült már egereket bakteriofágokkal megvédeni ezeknek a gyilkos baktériumoknak a hatásától. A bakteriofágok a legegyszerűbb organizmusok, amik egyáltalán létezhetnek, és csak elektronmikroszkóppal lehet bizarr külsejüket láthatóvá tenni. A póklábaik feletti tokkal leginkább valami holdjárműre hasonlítanak. Mindenütt ott élnek, ahol a baktériumok: földben, vízben, állatokban és az emberben is.

Mint minden vírus, a bakteriofágok is majdnem csak öröklési anyagból és burokfehérjékből állnak. Szaporodásukhoz a megtámadott sejt biokémiai „masinériájára” van szükségük. Miközben milliónyi új vírus keletkezik, a megtámadott sejt többnyire elpusztul.

Az Egyesült Államokban különböző kutatócsoportok próbálják a bakteriofágokat titkos fegyverré alakítani azon betegek utolsó mentségére, akiken már az antibiotikumok sem segítenek. Világprobléma, hogy az egykori csodaszerek egyre többször mondanak csődöt. Délkelet-Ázsiában a penicillin már nem hat a gonorrheára, Indiában több rezisztens tífusztörzset találtak és az egykori keleti blokk országaiban a tuberkulózis gyógyítására válnak alkalmatlanokká az antibiotikumok.

Az egykori Szovjetunióban már hagyománya van a bakteriofágokkal való gyógyításnak, bár eredményessége változó. Lehetséges, hogy néhány esetben nem a megfelelő fágot alkalmazták, véli Elizabeth Kutter amerikai kutatónő. Kutter Lengyelországban 550 ilyen publikált esetet vizsgált át igen alaposan. Megállapította, hogy amikor az antibiotikumok már nem segítettek, a vírusok alkalmazása csaknem mindig sikeres volt.

A fágokkal való gyógyítás terén csak akkor lehet áttörést elérni, ha sikerül tisztázni, hogy mikor milyen vírusokat kell alkalmazni, mert sok bakteriofág csak meghatározott baktériumok ellen hatásos. Az is kiderítendő, hogy a fágok mennyire stabilisak a szervezetben és ellenük is kialakulhat-e rezisztencia.