Mars: víz, víz, víz!

Vágólapra másolva!
Csúcsformában kezdett a legújabb Mars-szonda, hatalmas mennyiségű vízjégre utaló jeleket mutatva ki a vörös bolygó déli sarkvidékének talajában.
Vágólapra másolva!

Úgy tűnik, megvan végre a tudósok által régóta feltételezett, sőt az utóbbi időszakban már tényként kezelt egykori hatalmas marsi vízkészlet jelentős része, pontosan ott, ahol várták: a bolygó sarkvidéki törmeléktakarójának, az ún. regolitnak a felső rétegében. A legújabb Mars-szonda, a 2001 Mars Odyssey három műszerrel és két, egymástól független módon is kimutatta a vízjégre utaló jeleket.

Régóta feltételezik, hogy a napjainkban száraz, sivatagos Mars felszínén egykor hatalmas mennyiségű folyékony víz volt jelen. A főképpen a felszínformákra és kőzetekre alapuló, egyre szaporodó bizonyítékokról részletesen beszámoltunk korábbi cikkeinkben, akárcsak arról a meglepő felfedezésről, hogy kisebb-nagyobb sárfolyások még napjainkban is előfordulhatnak a felszínen.

Az egykori vízkészlet jelentős mennyisége a világűrbe szökhetett ugyan, ám a "maradék" egy része ott van a sarki pólussapkákban. A feltételezések szerint azonban ennél is több víznek kell lennie a Mars regolitjában, vízjég formájában. A 2001 Mars Odyssey első tudományos eredményei ezt fényesen igazolták.

A szonda gammasugár-spektrométer (Gamma-Ray Spectrometer) nevű műszeregyüttesének három műszere is olyan adatokat rögzített, amelyek óriási mennyiségű vízjégre utalnak a déli félteke 60 szélességi köre és a déli pólus között, a regolit legfelső, néhány méteres szintjében.

A műszerek tulajdonképpen nagy mennyiségű hidrogén jelenlétét mutatták ki, ami minden valószínűség szerint vízmolekulákba van beépülve. A hidrogén detektálásának két módja is pozitív eredményt hozott. Az egyik azon alapul, hogy a Mars talajából a kozmikus sugárzás hatására kilépő gyors neutronokat a hidrogénatomok elnyelhetik, aminek következtében igen jellegzetes gammasugárzást bocsátanak ki. A másik mérési módszert az a jelenségen teszi lehetővé, hogy a gyors és a közepes energiájú neutronok egy része a hidrogénatomokkal összeütközve lelassul, s ún. lassú (termikus) neutronná alakul.

A szonda műszerei az említett területen a hidrogénre jellemző gammasugárzás jelentős intenzitásnövekedését mérték, ugyanakkor jelentős visszaesést tapasztaltak a gyors és közepes energiájú neutronok mennyiségében. Mindkét adatsor nagy mennyiségű hidrogénre, így minden bizonnyal nagy mennyiségű vízre (pontosabban vízjégre) utal a vörös bolygó talajában.

A Mars déli féltekéjének térképén (középen a déli pólus) a felszín felől a szonda műszereibe becsapódó, közepes energiájú (epitermikus) neutronok sűrűsége látható. A kék szín nagymértékű csökkenést jelez, ami nagy mennyiségű hidrogén jelenlétével magyarázható (részletek a szövegben)

A vízjég mennyiségét egyelőre nem lehet pontosan megbecsülni, ez a következő hónapok feladata lesz. Egy biztos: ha az észlelt hidrogénmennyiség valóban vízmolekulákban van, akkor igen sok víz van ott - a Mars pedig egykor valóban meleg és nedves bolygó lehetett, amelyen talán virágzott az egysejtű élet.

S. T.

Korábban az [origo]-ban:

Vízkészletek érzékelése a Marson
2001.12.13. A 2001 Mars Odyssey első tudományos adatai jelentős vízkészletekre utalnak az északi pólussapka közelében is. A küldetés fő feladatai.

Ajánlat:

A 2001 Mars Odyssey hivatalos honlapja
http://mars.jpl.nasa.gov/odyssey/

Observation of large amounts of ice on Mars
Részletes angol nyelvű beszámoló a vízkészletekre utaló jelek érzékeléséről.