Madárritkaságok a Dél-Alföldön

Tavasz közepére elérkezett az utolsó látványos madárvonulási szakasz az Alföld déli részén: most a legkésőbb felmelegedő északi-sarki tájak madarai pihennek meg a térségben, valamint a hazai költöző fajok legkésőbb fészket rakó madarai érkeznek meg ezekben a hetekben.

Kókai Károly, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Csongrád megyei helyi csoportjának titkárhelyettese felhívta a figyelmet, hogy a tömörkényi Csaj-tavon most látható a Magyarországon legritkábban - általában őszi-téli vendégként - előforduló vöcsökfaj, a füles vöcsök. Továbbá a szentesi Termál-tavon is hat vörös nyakú vöcsökpéldányt figyeltek meg és a szegedi Fehér-tavon is fölbukkant közülük kettő.

Kókai Károly tájékoztatása szerint fontos nyomon követni Magyarország legritkább íbiszféle madarát, a sötétbarna színű, lefelé görbülő csőrű batlát, hiszen alig 15-20 pár költ az egész országban. A Csaj-tavon hat batlát figyeltek meg, a szegedi Fertőn pedig hármat.

Az északra tartó ritka énekesmadarak közül a rozsdástorkú pityert lehet kiemelni, amelynek példányait a csanádi pusztákon és a sándorfalvi Nádas-tónál sikerült megfigyelni.

A későn érkező és még később költő hazai énekesmadarak közül is felbukkant már néhány április legvégén. Legismertebb közülük a gyönyörű tollazatú sárgarigó, amely korábban egész Európában közönséges madár volt, de mára sok országban nagyon megfogyatkozott az állomány.

Magyarország legkisebb számban költő poszátája, a szürke csíkozott karvalyposzáta első példányait az újszegedi Tisza-hullámtéren látták.

Ajánlat:

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület

Korábban az [origo]-ban:

Megkezdődött a madárvonulás a Dél-Alföldön
2002.02.07. Az ország egyik legnagyobb szikes tavára, a kardoskúti Fehér-tóra százával érkeznek a vadlibák, miután a fagy engedett szorításából és tavasziassá vált a levegő, megkezdődött a madárvonulás a Dél-Alföldön.