Vénusz: kulcs a földi klímaváltozáshoz

A klímamodellek korrekciójához fontos eszköz a Vénusz alaposabb megismerése.

Ezekben a hetekben a kora esti órákban ragyogó, sárgás színű égitestként tűnik fel a nyugati égbolton a Vénusz bolygó. Már a középkori csillagászok is érdekesnek tartották az Esthajnalcsillagot, de csak az űrszondák friss adatai engednek arra következtetni, hogy Föld megismeréséhez is hozzájárul a tanulmányozása.

A Vénusz vastag légkörének köszönheti fényességét, amely a ráeső fény 70 százalékát visszaveri. Közelebb van a Naphoz, mint a Föld, s napnyugta után vagy napkelte előtt figyelhető meg, ezért is nevezték el elődeink Esthajnalcsillagnak.

Alapvető tulajdonságai alig térnek el a Földétől. Igaz, 40 millió kilométerrel kevesebb az átlagos naptávolsága, átmérője viszont csak néhány száz kilométerrel kisebb, és tömege is hasonló bolygónkéhoz. Bár a vastag felhőtakaró alá sohasem látunk be, sokan reménykedtek abban, hogy olyan paradicsomi állapotok lehetnek a Vénuszon, mint az ősidőkben itt, a Földön. Ám az űrszondák kiderítették, hogy a Vénusz felszíni hőmérséklete körülbelül 475 fok, a nyomás pedig kilencvenszerese a földinek. Tehát ha valahol van pokol, az valószínűleg a Vénuszon található.

Más szempontból is különleges a Vénusz. Vajon miért forog oly lassan a tengelye körül? Egy fordulatot 243 földi nap alatt tesz meg, ráadásul ellenkező irányban, mint a többi bolygó. Keringési ideje viszont csak 225 földi nap, tehát egy vénuszi év rövidebb, mint egy vénuszi nap. Vajon a külső hasonlóság ellenére mitől ilyen a Vénusz?

Az mindenkinek világos volt, hogy a megszaladt üvegházhatás okozza a magas hőmérsékletet. A bolygó légköre nagyon vastag és sűrű. A beérkező napsugárzás visszaverődik ugyan a felszínről, de nem jut ki a világűrbe, s melegíti a légkört, amely beáll a helyi viszonyoknak megfelelő optimális értékre. Máig rejtély, mi indította el ezt a hatást. Bár a Föld globális felmelegedését inkább az ember okozta környezetszennyezésnek tulajdonítják, némely vélemény szerint ez a folyamat is a vénuszihoz hasonló körülményekhez vezethet.
 
Erről tanácskoztak nemrégiben európai és amerikai kutatók. A Colorado Egyetem csillagásza, Larry Esposito szerint a fő probléma az, hogy hiányzik egy a globális felmelegedés jelenségeinek előrejelzésére alkalmas, összefüggő klímamodell. A kialakult viták konkrét adatok hiányában feloldhatatlanok. Az újabb ismeretek alapján ma már egyre többen kételkednek a globális felmelegedés becsléseinek helyességében.

A modellek korrekciójához fontos eszköz a Vénusz alaposabb megismerése. Az Európai Űrügynökség (ESA) és a NASA szakemberei evégett 2005-től indítanák el a Venus Express programot. A küldetésben szerepet kap egy távvezérelhető robot is. Nem lesz egyszerű megszerkeszteni, hiszen kénytelen elviselni a Vénusz pokoli viszonyait.

Trupka Zoltán