Rio+10: hétfőtől Föld-csúcs Johannesburgban

Noé bárkáján az elit a fedélzeten, luxuskörülmények között utazik, míg a többség a fedélközben zsúfolódik össze, embertelen körülmények között. Kérdés, meddig bírják még élelem és víz nélkül.

Egy évtizeddel a riói Föld-csúcs után hétfőn hivatalosan is megkezdődik a dél-afrikai Johannesburgban a fenntartható fejlődés világ-csúcstalálkozó, ahol az elmúlt 10 év eredményeit és kudarcait értékelik.

Nem számíthatunk áttörésre

Forrás: ORIGOA résztvevők hatalmas létszáma ellenére - mintegy 100 delegáció és 70 000 küldött érkezett - igen szerény várakozásokkal tekinthetünk az események elé: a szakértők nemhogy áttörésre, de még jelentősebb döntésekre sem számítanak a következő két hét során. Ennek legfőbb oka, hogy nagy szakadék tátong a centrum országok két csoportja, az EU-tagállamok, illetve az USA-Kanada-Ausztrália trió környezetvédelmi stratégiái között. Jellemző, hogy a legnagyobb környezetszennyezőnek tartott Egyesült Államok nem a legmagasabb szinten képviseli magát, azaz a környezetvédelemről olykor igen sajátosan gondolkodó George W. Bush elnök nem utazik el Dél-Afrikába.

Az elmúlt 50 évben...


- a kőolaj-felhasználás hétszeresére nőtt
- a mezőgazdasági termelés megnégyszereződött
- a fosszilis tüzelőanyagok elégetése miatti szénkibocsátás négyszeresére nőtt.
Az elmúlt évszázadban az ivóvíz-felhasználás hatszorosára növekedett.


Az augusztus 26-tól szeptember 4-ig tartó csúcstalálkozó fő célja, hogy ráirányítsa a világ politikai és gazdasági döntéshozóinak, civil szervezetinek, tudományos közösségeinek és általában az emberek figyelmét mindazokra a problémákra, amelyek egyre égetőbb gondot jelentenek az emberiség számára, s a fenntartható fejlődést veszélyeztetik. A két alapvető tennivaló igen egyszerűen megfogalmazható: az emberiség lélekszámának növekedése közepette is emelni az emberek életszínvonalát, és megőrizni, illetve körültekintően használni az egyre fogyatkozó természeti erőforrásokat. Vagyis enyhítő intézkedéseket hozni a népesedési-, élelmezési-, energia-, egészségügyi és ivóvíz-válságra, hogy csak a legfontosabbakat említsük a humán világkrízis elemei közül. S mindezt úgy, hogy közben meg kell állítani az ökológiai világkrízist, azaz a légkör, a talaj és a vízkészletek szennyezését, és a természetes növényzet és fajok egyre növekvő ütemű pusztulását.

A válság két fő oka: túlnépesedés és az erőforrások aránytalan elosztása

Számok

A Föld folyóvizeinek fele súlyosan szennyezett. A tengeri halállomány 25%-kal csökkent. A termőföldek 15%-a kimerült.

A világűrben kékesen ragyogó drágakő, a Föld - egyelőre az egyetlen ismert bolygó, amely életet hordoz - egyre jobban kimerül az emberiség tevékenysége következtében. Mióta az Apollo-8 elkészítette az első felvételt planétánk korongjáról, bárki számára kézzelfogható valósággá vált, hogy egy véges kiterjedésű égitestről van szó, véges természeti erőforrásokkal. Az emberi fajnak pedig egyelőre nincs módjában máshová költözni.

A humán- és az ökológiai világkrízis összes lényeges eleme két alapvető okra vezethető vissza: a túlnépesedésre, illetve a természeti erőforrások gyors kiaknázására és aránytalan elosztására. Az emberiség lélekszáma az utóbbi évszázadokban gyorsuló ütemben növekedett - legutóbbi megduplázódására mindössze 50 év alatt került sor. A növekedés jelenleg is tart, s az optimistább becslések szerint is valahol 10 milliárd környékén tetőzik a népességszám e század vége felé.

Észak és Dél

Gazdagok és szegények

A világ népességének leggazdagabb 1%-a ugyanannyit fogyaszt, mint a legszegényebb 44%


A természeti erőforrások 80%-át azonban a népesség mindössze 20%-a használja fel: az ún. centrum országok (USA, Kanada, Ausztrália, az EU-tagállamok, illetve Japán és a környékén lévő "kis" tigrisek). Természetesen ezt úgyis megfogalmazhatjuk, hogy a népesség 80%-a az erőforrások 20%-ával kénytelen beérni. Ezt az alapvető ellentétet nevezik Észak-Dél problémának, a centrum és a periféria országainak földrajzi elhelyezkedése miatt.

A fenntartható fejlődés lényege

Az emberiség jelenleg 20%-kal gyorsabban aknázza ki a természeti erőforrásokat, mint ahogyan azok megújulni képesek. Azaz jelenleg "1,2 Földre" lenne szükségünk. A fenntartható fejlődés azt jelenti, hogy elérjük legalább az "1,0 Föld-értéket", azaz a használat üteme ne haladja meg a megújulásét.


A szegények és gazdagok közötti szakadék egyre szélesebb. A világ népességének közel 30%-a szenved az alultápláltság valamely formájától, s a népesség csaknem kétharmada kevesebb mint napi két amerikai dollárból tengődik.

Ahogyan a Reuters szakírója fogalmaz: Noé bárkáján az elit a fedélzeten, luxuskörülmények között utazik, míg a többség a fedélközben zsúfolódik össze, embertelen körülmények között. Kérdés, meddig bírják még élelem és víz nélkül.

Azoknak, akiknek a napi betevőre sem telik, s ki kell vágniuk az erdőt, hogy termőföldhöz jussanak, nem gyakran juthat eszébe a fenntartható fejlődés gondolata, saját gondjaik közepette nem gondolkodnak globális problémákon. Ugyanakkor ők a legvédtelenebbek a globális problémák hatásaival, például az éghajlatváltozással szemben. Az ördögi kör itt bezárul.

Soha nem lesz elég Föld

Az optimisták azt mondják, hogy soha nem igazán globális katasztrófa, mert az ember - új technológiáinak köszönhetően - mindig megtalálja a megoldásokat: új nyersanyagokat, új élelmiszertermelő-, tisztítási- és elosztási módszereket. A szkeptikusok erre azzal felelnek, hogy amennyiben le is győzzük a jelenlegi válságokat, ám a "fejlődés" mindenkinek autót, évente új mobiltelefont és tengerentúli nyaralásokat jelent, akkor soha nem lesz "elég Földünk" az emberiség igényeinek kielégítésére.