Őssejtek a szívterápiában Magyarországon is

A Debreceni Egyetem Kardiológiai Klinikájának orvosai Magyarországon elsőként kapták meg az engedélyt arra, hogy a szívinfarktuson átesett betegeket őssejtekkel gyógyítsák. Összeállításunk a szívgyógyászat új, rohamosan fejlődő területét mutatja be.

Nem csupán sérüléskor, de a szervezet normális működésében is rendkívüli szerepe van a szöveti őssejteknek. A vér sejtjei például folyamatosan képződnek életünk során. A csontvelőben - ami a felnőtt szervezetben a vérképzés helye - találhatók az ún. haematopoetikus sejtek (HSC, vérképző őssejtek). Ezek szintén szöveti őssejtek, amelyek képesek a vér alakos elemeinek, a fehérvérsejteknek és a vörösvérsejteknek a képzésére.

Az elmúlt évek kutatásai során egyértelművé vált, hogy a szöveti őssejtek "rugalmassága" nagyobb, mint korábban gondolták: megfelelő szöveti környezetben az "alapprogramjuktól" eltérő sejtekké képesek fejlődni. A vérképző őssejtekből például nemcsak a vérben található sejtek fejlődhetnek ki: a vérárammal a szervezet számos pontjára eljuthatnak, és például gyomorfekély esetén segíthetnek a sérült gyomor hámjának a regenerálódásában.

A felnőtt szervezetben a vérképző őssejtek találhatók meg a legnagyobb mennyiségben a szöveti őssejtek közül. Kinyerésük is megoldott és jól tenyészthetők, alkalmazásuknak tehát számos előnye van, szemben az embrionális őssejtekkel. Már igen régóta használják őket például fehérvérűségben - leukémiában, a vérképzőrendszert érintő rákos megbetegedésben - szenvedő betegek gyógyítására. Az eljárás lényege, hogy a beteg csontvelőjét elpusztítják, és a helyére egy másik, egészséges emberből származó csontvelőt ültetnek be. Szerte a világon számos csontvelőbank működik, az eljárás technikai oldala jól kidolgozott.

Az egészséges emberekből származó csontvelő a vérképző őssejtek mellett több más sejtféleséget tartalmaz. A vérképző őssejteket egy, a sejtfelszínen lévő fehérjemolekula - a CD34 vagy ha még korábbi fejlődési szakaszban lévő sejtet szeretnénk izolálni, akkor a CD133 - segítségével lehet elkülöníteni a többi sejttől. A szívinfarktus terápiájában is ezeket az ún. CD34-es sejteket használják föl. Számos egyéb őssejttípus, például az ún. mesenchymalis őssejtek is megtalálhatók a csontvelőben, továbbá ún. felnőtt primordiális sejtek is fellelhetők, melyek mindhárom csíralemeznek - a mezodermának, ektodermának és az endodermának - a képzésére is képesek.

* * *

Szerte a világon a halálozási statisztikák dobogós helyein szerepelnek a szív és érrendszeri betegségek, hazánkban az első helyen állnak. Évente közel 40 ezren hunynak el valamilyen szívbetegségben, és további 25 ezer ember életét követelik az agyérbetegségek és az érelmeszesedés egyéb szövődményei.

Magyarországon összesen 10 helyen működik ún. haemodinamikai labor, ahol szívkatéterezést tudnak végezni. Az eljárás során egy csövet vezetnek be a szívbe a combartériából kiindulva, és az elzáródott eret megpróbálják megnyitni. A siker feltétele, hogy az infarktusos betegen - szükség esetén - minél gyorsabban el tudják végezni a beavatkozást. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy azoknak van a legjobb esélyük, akik egy ilyen labor 90 kilométeres sugarán belül laknak, mert esetükben még időben, néhány órán belül végre tudják hajtani az életmentő beavatkozást. A fővárosban működik a haemodinamikai laborok fele, míg vidéken öt városban - Pécs, Szeged, Debrecen, Miskolc és Zalaegerszeg - működik ilyen labor. A legrosszabb helyzetben tehát a Dunántúlon élők vannak. A debreceni klinikán naponta kb. 20 szívkatéterezést végeznek. Ez az eljárás - kiegészítve az őssejtkezeléssel - jelentősen javíthatná a betegek életesélyeit egy infarktus után.

Bodrogi Lilla