A Szöuli Nemzeti Egyetem által lefolytatott vizsgálat végleges eredményei szerint a dél-koreai Wu Suk Hwang korábbi, 2004-es eredményei sem valódiak, és nincs bizonyíték rá, hogy valaha is emberi őssejteket hozott létre klónozott hólyagcsírákból. Egy megkérdezett hazai szakértő szerint az ügynek semmi köze a tudományhoz, és a csalás nem veti vissza a rohamléptekkel fejlődő őssejtbiológiát.

Az előzmények: valami gond van az őssejtekkel

Hwang és kutatócsoportja 2004 májusában klónozott emberi embrióból nyert őssejtvonal előállításáról számolt be, amit fontos mérföldkőnek tekintettek a terápiás célú klónozás megvalósítása felé. Ez lett volna az első olyan eset, amikor egy klónozott hólyagcsírából sikeresen tudtak őssejteket izolálni. 2005-ben pedig Hwang kutatócsoportja 11 olyan embrionális őssejtvonal előállításáról adott hírt, amelyeket különféle genetikai rendellenességgel rendelkező betegek testi sejtjeiből hoztak létre klónozással (részletesen lásd korábbi cikkünket: Az első személyre szabott embrionális őssejtek).

Az eredményeket azonban több szakértő is megtámadta, megkérdőjelezve a sejtvonalak valódiságát. Az általuk felhozott érvek hatására a Szöuli Nemzeti Egyetem egy bizottságot állított fel, amely három, egymástól független egyetemi laboratóriumot kért fel arra: hasonlítsák össze a Hwang által klónozott őssejtvonalak DNS-ét azoknak a betegeknek a DNS-ével, akiktől a sejtek elvileg származtak. 2005 decemberének közepén Hwang a mérföldkőként bemutatott eredményekről szóló közlemény visszavonását kérte a Science magazintól, elismerve, hogy ő és kutatócsoportja hibázott. A dél-koreai kutató bevallotta, hogy tévedések történtek a kutatás és az eredmények közlése során, amelyek hátterében emberi hiba áll, de hangsúlyozta, hogy ezek nem érintik a kutatás érdemi részét. Hwang visszautasította azokat az állításokat, melyek szerint hamis eredményeket közölt volna le. A szöuli egyetemen tartott sajtókonferencián elmondta, hogy a munkatársainak igenis sikerült előállítani a szóban forgó őssejteket, és szándékában áll megismételni a kísérleteket (részletesen lásd decemberi cikkünkben).

Őssejtek a kórházból

2005. december 23-án a bizottság arról számolt be, hogy a Science-ben 2005-ben publikált eredmények mindössze két sejtvonalból származnak, a Hwang által leírt tizenegy sejtvonal helyett. December 29-én kiderült, hogy e két őssejtvonal sem a Hwang által megjelölt betegektől származik, mivel a sejtek örökítőanyaga nem egyezett meg a betegek sejtjeinek örökítőanyagával. A két sejtvonal DNS-e ehelyett olyan őssejtvonalak DNS-ével mutatott egyezést, amelyeket mesterséges megtermékenyítéssel létrehozott embriókból tenyésztettek ki a szöuli MizMedi Kórházban (ez a kórház biztosította a petesejteket Hwang kutatásai számára). Ebből egyértelművé vált, hogy Hwang és kutatócsoportja nem klónozással létrehozott embriókból nyerte ki a az őssejteket - ami valóban úttörő eredmény lett volna -, hanem egy már bevált módszert alkalmazott, és meghamisította az adatokat.

"A bizottság vizsgálatai szerint Hwang laboratóriumában nincsenek személyre szabott őssejtvonalak, és semmilyen bizonyíték nem támasztja alá, hogy valaha léteztek volna ilyenek" - mondta Jung Hye Roe (Szöuli Nemzeti Egyetem), a vizsgálat vezetője. Hwang már december 23-án benyújtotta lemondását.

Újabb csapás: a korábbi tanulmány is hibás

Az események hatására Hwang kutatócsoportjának két további tanulmányát is ellenőrizték. A Szöuli Nemzeti Egyetem 2006. január 10-én jelentette meg a vizsgálatok eredményeit. Az egyikben - mint azt a bevezetőben már említettük - Hwang és munkatársai arról számoltak be, hogy a világon elsőként sikerült klónozott emberi embriókból őssejtvonalakat létrehozni (W.S. Hwang et al. Science 303, 1669-1674; 2004). A másikban pedig a legelső klónozott kutya létrehozását jelentették be (B. C. Lee et al. Nature 436, 641; 2005). Nos, a vizsgálat eredményei szerint a klónozott kutya valódi, ám a klónozott emberi embriókból létrehozott őssejtvonalak sajnálatos módon szintén hamisnak bizonyultak.

Forrás: EPA
Hwang: egy tudományos karrier vége

A DNS-tesztek szerint az állítólagosan klónozott sejtvonal (NT-1) örökítőanyaga ebben az esetben sem egyezett meg a donor DNS-ével. De nem egyezett meg a MizMedi kórházban mesterséges megtermékenyítéssel létrehozott embriókból származó őssejtek DNS-ével sem, amelyeket Hwang a 2005-ös tanulmányhoz használt. A további vizsgálatok feltárták, hogy a klónozott sejtvonalból származó mitokondriális DNS megegyezett ugyan az egyik petesejtdonor DNS-ével, de a sejtek magjában található DNS több helyen is különbözött a donorokétól.

A bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a sejtvonalat szűznemzéssel (parthenogenezis) hozták létre, vagyis haploid (egyszeres kromoszómakészletű) petesejtek felhasználásával, ahol a petesejt megtermékenyítés nélkül fejlődik tovább. A 2004-es cikkről is kiderült, hogy a cikkben szereplő, a különböző sejtek örökítőanyagának egyezését ábrázoló képek és az adatok valótlanok. "Ez nem más, mint a tudományos közösség és a közvélemény félrevezetése" - mondta Myung Hee Chung (Szöuli Nemzeti Egyetem), a vizsgálatot lefolytató bizottság vezetője - írja a Nature online hírszolgálata.

Megdöbbentő petesejtszám

A vizsgálatok során arra is fény derült, hogy Hwang igen sok petesejttel dolgozott (2061 petesejt 129 nőtől), holott saját bevallása szerint a 2004-es tanulmányhoz csak 242, a 2005-ben megjelenthez pedig 185 petesejtet használt fel. Ráadásul felmerült annak a gyanúja, hogy fiatalabb kutatókat vett rá: adjanak petesejteket neki.

Az etikai problémák mellett tudományos szempontból is rossz hír, hogy a rengeteg petesejt ellenére sem sikerült az őssejteket létrehozni, így egyelőre nincs arra bizonyíték, hogy emberek esetében klónozott hólyagcsírából ez egyáltalán lehetséges lenne. A bizottság szerint Hwang és csoportja csak a klónozott hólyagcsírák létrehozásáig jutott el, körülbelül 10%-os hatékonysággal, és ezek a hólyagcsírák is meglehetősen rossz állapotban voltak. Eddig egyetlen másik kutatócsoport volt képes hasonló eredményeket elérni (Alison Murdoch, Newcastle Egyetem).

Csak a kutya maradt

Annak ellenére, hogy mindkét tanulmány adatai hamisak voltak, Hwang továbbra is kitart amellett, hogy az általa emberi embriók klónozására használt technika használható. Mások szerint azonban Hwang csoportja csupán korábban már ismert módszereket használt apróbb változtatásokkal.

Sokak szerint Hwang legnagyobb érdeme az első klónozott kutya, Snuppy létrehozása marad. Snuppy esetében is összehasonlították a klónozott sejt magjában található DNS-t a bőrsejtdonor örökítőanyagával, valamint a klón mitokondrális DNS-ének sejtjeit a petesejtdonoréval, és mindkét esetben egyeztek a DNS-minták. Ezt január 10-én a Nature saját belső vizsgálata is megerősítette.

Vélemények

Ian Wilmut (University of Edinburgh) - aki a Dolly-t klónozó kutatócsoportot vezette - sajnálatosnak nevezte a történteket. Wilmut újabb személyre szabott őssejtek létrehozása érdekében tervezett együttműködést Hwang csoportjával. "A vizsgálat eredményei visszavisznek minket oda, ahol Hwang két tanulmányának megjelenése előtt voltunk: most megint nincs rá semmilyen bizonyítékunk, hogy klónozott emberi embriókból a jelenlegi módszerekkel valóban lehetséges lenne őssejtvonalakat létrehozni" - mondta Wilmut. Kevin Eggan (Harvard University, Massachusetts) szerint lehetséges emberi embrióból származó őssejtvonalakat létrehozni, de most már senki sem kísérelné meg, hogy pontos időpontot mondjon. "Túl sok az ismeretlen körülmény, például nem tudjuk, hogy mennyi petesejtre van szükség, és azt sem, hogy hány nő jelentkezik majd, hogy közreműködjön ebben" - mondta Eggan.

Az események egyesek szerint visszavethetik a terápiás klónozás területén folyó kísérleteket, amelynek célja az embrionális őssejtek előállítása sejtterápiás eljárások kutatására, később alkalmazására. A klónozott embriók sejtjeit elvileg személyre szabott őssejtek forrásaként lehetne hasznosítani, amelyek alkalmasak lehetnének a különféle betegségek által károsított szövetek sejtjeinek pótlására. Falus András professzor, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézetének vezetője szerint azonban a történteknek semmi köze a tudományhoz - egy sajnálatos etikai problémáról van szó, amihez hasonlók az élet számos más területén előfordulnak, és nem fogja megtörni a gyógyászati célú kutatások lendületét.

Illyés András - Simon Tamás

Terápiás klónozás

Az eljárás lényege, hogy egy felnőtt testi sejt magját juttatják be egy enukleált, azaz a saját sejtmagjától megfosztott petesejtbe. Az így klónozott embriót hagyják továbbfejlődni a néhány száz sejtes, ún. hólyagcsíra állapotig, melyből aztán elkülöníthetők az embrionális őssejtek.

Az őssejtekből, a megfelelő differenciáltatást követően elő lehet majd állítani olyan sejteket, szöveteket, melyeket aztán szervátültetéshez, szövet-transzplantációhoz lehet használni.

Ha a testi sejt magából a betegből származik, nem fenyeget a kilökődés veszélye, mivel a sejtek genetikai anyaga megegyezik annak a személynek a genetikai anyagával, akinek a sejtjeit a klónozáshoz használták. (Ha a betegség genetikai eredetű, a klónozáshoz használt testi sejtet először módosítani kell.)