Egy csillag furcsa anyagkorongja

Vágólapra másolva!
Egy születő csillag körüli anyagkorong belső része a korong külső feléhez képest ellentétes irányban mozog. Hasonlót korábban még nem tapasztaltak.
Vágólapra másolva!

Anthony Remijan (NRAO) és Jan M. Hollis (NASA GSFC) a VLA rádióteleszkóp-rendszerrel a Kígyótartó (Ophiucus) csillagkép irányában, egy tőlünk 500 fényévre lévő születő csillagot vizsgált. A kérdéses objektum egy igen összetett, bonyolult szerkezetű csillagkeletkezési zónában található. Sok társához hasonlóan egy lapos anyagkorong övezi, amelyből idővel bolygók keletkezhetnek. A korong anyagában lévő szilícium-monoxid (SiO) molekulák 43 GHz frekvenciájú rádiósugárzását vizsgálták a szakemberek, hogy az anyag mozgását és egyéb tulajdonságait megállapítsák.

Az eredmény meglepő volt: úgy fest, hogy az anyagkorong külső és belső része egymáshoz viszonyítva ellentétes irányban mozog. Ez az első alkalom, hogy ilyen jelenséggel találkozunk. A csillagok körül keringő bolygókat kialakító ősi korongok anyaga jelenlegi elméleti ismereteink és az eddigi megfigyelések alapján mindig azonos irányban járja körül a születő csillagot. Ez érthető is, mivel az ősi felhő eredeti forgásának megfelelően pörgött fel egyre gyorsabban, miközben zsugorodott.

Ennek eredménye például, hogy a Naprendszerben az összes nagybolygó és a kisebb égitestek is szinte kivétel nélkül ugyanabban az irányban járják körül a Napot, amilyen irányba csillagunk is forog a tengelye körül. Azt a néhány apró égitestet, amelynek mozgása eltér ettől az általános sémától, egy másik objektummal létrejött gravitációs zavar állította mai pályájára, utólag. Ha tehát a fent említett, újonnan megfigyelt korong is ugyanabból az egyetlen ősi felhőből született volna, feltehetőleg minden része azonos irányba mozogna.

A jelenség legegyszerűbb magyarázata tehát az lehet, hogy a korong anyaga két felhőből állt össze, amelyek eredeti forgási iránya ellentétes volt. A kialakulás lehetséges főbb fázisai az alábbi ábrán láthatóak. 1. Egy nagy csillagkeletkezési régióban a hatalmas zsugorodó molekulafelhőnek az összehúzódás elején egy globális forgási iránya van. 2. A gáz egyenetlen, kaotikus jellegű mozgása és sűrűsdödései miatt a nagy felhőben kialakuló kisebb csomók változó irányba forgó kisebb felhőket és korongokat alkotnak. 3. Egy eredetileg egy irányba forgó korong külső peremén új anyag fogódik be a közelben elhaladt kisebb felhőből, amely így a belső forgásiránytól eltérő irányban mozgó korongot alkot.

Forrás:Bill Saxton, NRAO/AUI/NSF

A két részből álló korong kialakulásának elméleti sémája (fotó: Bill Saxton, NRAO/AUI/NSF)

A dolog további érdekessége, hogy a korong mindkét részében van annyi anyag, amely bolygókat alakíthat ki. Ennek eredményeképpen egy igen furcsa bolygórendszer keletkezne, amelynek a belső és külső részén lévő planéták egymással ellentétes irányba keringenek. Nagy kérdés, hogy hosszú időskálán égi mechanikai szempontból mennyire stabil egy ilyen bolygórendszer, illetve hogy mennyire lehetnek általánosak az ehhez hasonló egzotikus exobolygó-rendszerek a Világegyetemben.

Kereszturi Ákos