Egy új modell alapján olyan csillagok körül is lehetnek Föld-típusú bolygók, ahol korábban ezt nem feltételezték.

Az elmúlt években a Naprendszeren kívül felfedezett exobolygók közel 40%-a az ún. forró Jupiterek közé tartozik. Ezek a Jupiterhez hasonlóan nagy tömegű planéták, amelyek (a mi Jupiterünkkel ellentétben) csillagukhoz rendkívül közel keringenek. A modellek alapján eredetileg sokkal távolabb születtek, majd különböző gravitációs zavarok, főleg a szomszédaikkal kapcsolatban létrejött pályaháborgások miatt jutottak a csillagukhoz ennyire közel. Ezeket az exobolygókat könnyű felismerni a mai kutatómódszerekkel.

Egészen mostanáig azt gondolták, hogy ezekben a rendszerekben nincsenek a Földhöz hasonló helyzetű planéták, mivel az óriásbolygók befelé vándorolva erősen megzavarták és talán kiszórták az ott lévő égitesteket.

Sean Raymond (California University, Boulder) és kollégái pontosabban is utána akartak járni a kérdésnek, ezért számítógépes szimulációkat futtattak le képzeletbeli bolygórendszerek keletkezéséről. Modelljükben több mint 1000 Hold-méretű test keringett a fiatal csillag körül, amelyek ütközéseivel egyre nagyobb objektumok jöttek létre. Az így kialakuló bolygócsírák egymás mozgását is erősen befolyásolták, a modell tehát a fiatal bolygórendszerek stabilitásáról is szolgált információkkal.

Az eredmények alapján a bolygórendszerek közel 30%-ában stabilan maradt Föld-típusú bolygó a lakhatósági zónában. Utóbbi az a térség egy csillag körül, amelyben egyes modellek alapján egy bolygó felszínén tartósan létezhet a folyékony víz. Ilyen, Föld-típusú bolygók létére utalt a szimuláció például az 55 Cancri jelű csillag körüli bolygórendszerben.

A legérdekesebb eredmény azonban az volt, amit a modell a forró Jupiter-típusú égitesteknél mutatott: miközben az óriásbolygók befelé vándorolnak, a környezetükből, így a lakhatósági zónákból is kiszórják az anyagot. Ezt a kiszórást a csillaghoz közel is folytatják, az innen kipenderített törmelék egy része pedig az előbb üresre söpört lakhatósági zónába jut, ahol új bolygók keletkezhetnek belőle. A korong külső részéből érkező további törmelékek pedig vizet juttathatnak az "utólagosan" létrehozott "Földekre". Ezek vízkészlete a modellek alapján akár 100-szorosa is lehet a mai földinek, emellett feltehetőleg vasban szegényebbek lesznek a mi bolygónknál.

További érdekesség, hogy a modell alapján a forró Jupiteren belül, a csillaghoz nagyon közel is keletkezhetnek újabb bolygók abból a törmelékből, amelyet a vándorló égitest befelé szórt. Ezek képzeletbeli csoportját forró Földeknek nevezték el.

Kereszturi Ákos