Videók a technika és tudomány világából

Vágólapra másolva!
Miként próbálnak úrrá lenni az egyre növekvő földi forgalmi káoszon a frankfurti repülőtéren? Hogyan állíthatja vissza a normális vérkeringést az elzárt artériába juttatott kis ballon szívinfarktus után? Hogyan ismerheti fel a biológiai fegyvereket egy hordozható DNS-elemző? Megtudhatja legújabb kisfilmjeinkből.
Vágólapra másolva!

Forrás: EPA

Földrengéskutatás (2007. február)
A geológusok egyik legnagyobb álma, hogy előre jelezhessék a földrengéseket. A Kaliforniai Földrengéskutató Központ munkatársai sikeresen kimutatták a Csendes-óceán néhány aktív területén a rengések előjelét, az úgynevezett "előcsuszamlást". A kutatások szerint bizonyos körülmények között lehetséges a rengések néhány órával korábban való előrejelzése. A törésvonalak mentén a lemezek először lassan mozdulnak el, ezzel remegést és ún. "előcsuszamlást" váltanak ki a valódi rengés és a pusztító szeizmikus hullámok megjelenése előtt. A kaliforniai Szent-András törésvonalat és a Csendes-óceán keleti részének aljzatát érzékelők serege figyeli. Bár a földrengés okozta katasztrófák sajnos elkerülhetetlenek, a korai előrejelzések rengeteg életet menthetnének meg.

Mégsem véletlenszerű repkedés (2007. február)
A nektárt kereső lepkék bolyongását sokáig pusztán véletlenszerű repkedésnek vélték. Brit kutatók most radarral követik nyomon harminc pávaszemes- és nimfalepke repülését. Az afrikai cecelegyek megfigyelésére kifejlesztett nyomkövető technológiát használva apró, 16 milliméteres szerkezetet illesztettek a lepkék hátára. Így akár egy kilométeres távolságból is követhetővé válik mozgásuk. A rovarok hátára erősített fólián egy egyszerű radar-visszaverő bevonat található. Az első kísérletekben csupán harminc lepke mozgását figyelték, ami meglehetősen kevés általános következtetések levonásához. A jövőben azonban több lepkefaj megjelölését tervezik. Ezzel a veszélyeztetett fajok mozgásai és szokásai is alaposabban megismerhetők.

Rovar-aerodinamika (2006. november)
Egyes elképzelések szerint a rovarok repülésének titkát megfejtve rovarszerű kémrepülőket lehetne kifejleszteni, például a pilóta nélküli távirányítású repülőgépek apró, könnyen manőverező változatát. Évtizedek óta ismert, hogy az aerodinamika klasszikus szabályai alapján a rovarok szárnya elvileg túl kicsi ahhoz, hogy megfelelő erőt fejtsen ki a felemelkedéshez. Az oxfordi csoportnak sikerült kiderítenie, hol és hogyan keletkezik a hiányzó extra erő.

Cápakamera (2006. október)
Greg Marshall úgy gondolta, érdekes lenne kamerát erősíteni egy cápára, hogy cápaszemmel láthassuk a víz alatti világot. A kamerák hasznos információkkal szolgálnak arról, merre járnak és hogyan élnek ezek a tengeri állatok, milyen veszélyek fenyegetik őket, és mit kell tenni ahhoz, hogy megóvhassuk az óceáni élővilág sokszínűségét.

Rovarrepülés vizsgálat (2006. október)
A rovarok, például a méhek repülésének aerodinamikai jellegzetességeit igen kevéssé ismerjük. Angliai kutatók azt vizsgálják melyik a leghatékonyabb szárnytípus egy mikrorepülő számára. A kicsi, pilóta nélküli repülőket tekintik a jövő eszközének a katonai ellenőrzésben, de civil területeken, például a közlekedésirányításban és mentőakciókban is lehet alkalmazni őket.

A globális felmelegedés fokozódása (2006. szeptember)
Az Antarktiszon hatalmas, korábban stabil jégmezők törnek össze, és több száz kilométeres jéghegyekké torlódnak. A jelenség a globális felmelegedés egyik tünete, amit a megnövekedett légköri szén-dioxid-szint okoz. A klímaváltozás mérsékléséhez a világ energiatermelésének és energiafogyasztásának hosszú távú, nemzetközi átalakítására van szükség.

Újabb figyelmeztetés a Földnek (2006. szeptember)
Egy határozott állásfoglalás szerint alig tíz éven belül elérjük azt a pontot, ahonnan a globális felmelegedés már nem visszafordítható. Kormányhivatalok és gondolkodók több korábbi állásfoglalásról kiderítették, hogy azok megbízhatatlanok, különösen az Egyesült Államokban. Ennek oka, hogy a klímaváltozás, sőt, a hosszú távú időjárás előrejelzése is bizonytalan és kiforratlan tudomány.

Cápariasztó (2006. szeptember)
Egy hatékony cápariasztóra már nagyon nagy szükség van. A cápafajok többsége veszélyeztetett. Évente több millió példányuk leli halálát véletlenül fennakadva a halászok hálóján. A kutatók szerint egy új anyag nem csak az emberektől tartja majd távol a cápákat.

Szökőárak vizsgálata (2006. szeptember)
Számos kutató foglalkozik a gyilkos hullámok fizikájával, azonban a japán szökőár-kutató központban sikerült eddig a legközelebb jutni a hullámok valódi erejének reprodukálásához.
Különböző magasságokban elhelyezett parányi érzékelők mérik a becsapódás erejét.
A japán kutatók kísérletei alapján megbízhatóbb tengerparti védőgátak és hatékonyabb evakuációs tervek készülhetnek a veszélyeztetett területeken.

Védekezés a szúnyogok ellen (2006. szeptember)
A kutatók felfigyeltek arra, hogy egyes marhacsordákat nem zavartak a kellemetlen rovarok, de ha bizonyos egyedeket eltávolítottak, a csorda körül megnőtt a legyek és szúnyogok száma.
Ebből arra következtettek, hogy egyes tehenek olyan kémiai jeleket termeltek, amely elfedte a többiek szagát.

DNS-vonalkód (2006. szeptember)
A Földön élő különböző fajok rendszerezésére ma is a tizennyolcadik századi svéd tudós, Karl Linné által kidolgozott rendszert használjuk. A DNS-szekvenálás segítségével egy tudományosabb, objektívebb módszert lehet kidolgozni. Ezt DNS-vonalkódnak nevezik, és a mitokondriális DNS jellegzetes részét használná egyedi faj-azonosítóként.

Hőtérképek (2006. szeptember)
A brit kormány megpróbálja felhívni a lakosság és az ipar figyelmét az üvegházgázok kibocsátásának csökkentésére. A brit gázszolgáltató által hőérzékelő kamerával készített felvételek elemzése szerint az épületek fűtésére fordított energia egyharmada kárba vész.

Futótűz-érzékelők (2006. augusztus)
A San Diego-i Állami Egyetem kutatói olyan technológiát fejlesztenek, amely azonnal jelzi, ha tűz üt ki egy-egy eldugott helyen. A jelenleg tesztelt érzékelőrendszer már egy kilométerről észleli a kezdődő tűzvészt.

A sarki jég megmentéséért (2006. augusztus)
Olvad a sarki jég, és folyik a vita arról, hogy ez természetes folyamat vagy a globális felmelegedés következménye. Az éghajlatkutatók szerint a helyzet kritikus, különösen ami a grönlandi jégtakarót és a Jeges-tenger területét illeti. A Cryosat nevű műhold radar-interferometriás módszerekkel térképezi föl a jég vastagságának változásait.

Partszakaszok védelme (2006. augusztus)
Környezetünk állandó változásban van. A természeti erők folyamatosan alakítják a szárazföldeket, a folyók áradásai pedig folyamatosan átrajzolják a partvonalakat, ezek védelme igen fontos feladat!

Gleccservédelem (2006. augusztus)
A gleccserek nagyon érzékenyek a klímaváltozásra, az 1980-as évek óta kiterjedésük és vastagságuk is csökkent. A globális felmelegedés miatt a Gurschen gleccser jege nyaranta egyre jobban megolvad, így veszélybe került a környék idegenforgalma.

A természet gépei (2006. június)
A brit Bathi Egyetem kutatói a rovarok, növények és állatok műszaki megoldásait lekoppintó energiatakarékos technológiákat fejlesztenek. Azt is vizsgálják, milyen megoldások alakultak ki a természetben a környezetszennyezés kivédésére.

A földi légkör folyamatos monitorozása (2006. június)
Európa környezet-megfigyelő műholdja, a 2002-ben pályára állított Envisat értékes információkat gyűjt bolygónk felszínéről. A mért légköri adatok alapján a kutatók kifejlesztették a globális térképezés nevű eljárást, amellyel kimutathatók a Föld légkörében bekövetkező változások.

Viharszimuláció (2006. június)
Brit meteorológusok egy nagyszabású kísérletsorozatban megvizsgálták azokat az időjárási szituációkat, amelyek nagy árvizet okozhatnának a Temzén.

A Merapi kitörés előtt (2006. június)
Indonézia négy aktív vulkánjának egyike, a Merapi naponta két métert nő, ahogy a magma fölfelé nyomul, egy küszöbön álló kitörést jelezve.

Harc a rizskór ellen (2006. május)
Az Exeteri Egyetem trópusi üvegházában ültetett rizsnövények a kísérleti alanyai annak a kutatóprogramnak, amelynek révén az emberiség megszabadulhatna a világ egyik legsúlyosabb növénybetegségtől.

Millió éves jég (2006. május)
Japán kutatók az antarktiszi jégtakaró három kilométeres mélységéből származó hárommillió éves jégmintát vizsgálnak. A tudósok számára elsősorban azért értékesek az ilyen minták, mert a múlt hőmérsékletét, valamint az egykori légkörben található szén-dioxid és metán koncentrációját örökítik meg.

Cápa-MRI (2006. május)
A modern orvosi technikák segítségével a halakról is többet megtudhatunk.

Energia rovarokból (2006. május)
A termeszgyomorban zajló faemésztési folyamatokat etanol-üzemanyag előállítására is fel lehetne használni.

Passzív hűtés (2006. május)
A modern világunkban jól ismert légkondícionálók olyan gázokat bocsátanak ki, amelyek károsítják az ózonréteget, és hozzájárulnak a globális felmelegedéshez is. A Terre Vivante, Élő bolygó nevű francia környezetvédelmi szervezet ökológiailag kedvezőbb alternatívákat szorgalmaz.

Új dinoszaurusz (2006. április)

Fosszilis pókok összevetése (2006. április)

Vízszennyező anyagok gyors kimutatása (2006. április)

Genetikailag módosított növények a Fülöp-szigeteken (2006. március)

Műholdas krokodilkövetés (2006. március)

Bálnamentés (2006. március)

Vulkáni láva megdöbbentően mélyből (2006. március)

Sórezisztens gombák a Holt-tengerben (2006. március)

Hibernált halak (2006. február)

Elnyeli a sivatag a kínai Minquin-tartományt (2006. január)

Zsugorodik a francia Alpok-beli Mer de Glace gleccser (2006. január)