Folytatódik az űrállomás építése

Öthónapos szünet után szombaton (június 9-én) közép-európai idő szerint 01.38-kor sikeresen startolt az Atlantis űrrepülőgép a floridai Kennedy-űrközpontból. A küldetés egyik fő feladata a napelemtábla-rendszer továbbépítése lesz, amivel megkezdődnek az előkészületek a Nemzetközi Űrállomás európai és japán kutatómoduljának csatlakoztatására is.

Friss információk

Hétfő (június 11-e) reggel

Az Atlantis űrrepülőgép vasárnap, közép-európai idő szerint 21.36-kor dokkolt a Nemzetközi Űrállomáson. A két űreszköz legénységének tagjai ezután mintegy másfél órával rázhattak kezet egymással.

Fotók a startról és a dokkolásról

A dokkolás során az Atlantis elvégezte a kötelező "piruettet", hogy az űrállomás fedélzetéről alaposan szemügyre vehessék a hővédő elemek állapotát. Ennek eredményéről később számolunk be rovatunkban.

A következő esemény az első űrhajón kívüli munka (űrséta) lesz, amely a tervek szerint hétfőn, közép-európai idő szerint 19.53-kor kezdődik, és amelynek keretében folytatódik a napelemrendszer továbbépítése.

Szombat (június 9-e) reggel

Öthónapos szünet után szombaton (június 9-én) közép-európai idő szerint 01.38-kor sikeresen startolt az Atlantis űrrepülőgép a floridai Kennedy-űrközpontból.

A korábbi jégeső miatt több ezer helyen megjavított külső hajtóanyagtartályról az előzetes vizsgálatok alapján nem vált le olyan törmelék, amely veszélyeztetné a repülés biztonságát. Ettől függetlenül - az új biztonsági előírások szerint - Föld körüli pályán alaposan átvizsgálják majd a hővédő borítást.

A NASA szerint "kitűnő formában lévő" Atlantis 8,5 perc alatt elérte a keringési magasságot. Ha minden a tervek szerint halad, vasárnap (közép-európai idő szerint 21.38-kor) csatlakozik a Nemzetközi Űrállomáshoz.

Hosszú halasztás jégeső miatt

Az STS-117 jelű küldetés kezdetét először idén március 15-ére tervezték, azonban két héttel korábban, február 26-án egy váratlan jégeső érte az indítóállványnál várakozó rendszert. Mint arról korábban beszámoltunk, a 3-4 centiméteres jégdarabok elsősorban a fő hajtóanyagtartály folyékony oxigént tároló felső részén, a külső habszivacsborításon okoztak sérüléseket, amelyekből több mint 4200-at azonosítottak. Emellett kisebb mértékben néhány hővédő csempe is megsérült az űrrepülőgépen.

A habszivacsborítást a tartály orr-részén és egyik oldalán teljes hosszában kicserélték, emellett sok kisebb javítást végeztek egyéb helyeken. További 412 ponton azonosítható, de gyakorlatilag elhanyagolható volt a sérülés - itt nem történt beavatkozás. A szakemberek egy laboratóriumi kísérletben mesterséges jégdarabokkal bombáztak egy tesztborítást, hogy ilyen módon is megvizsgálják, milyen következményekkel járnak a különböző méretű, sebességű és becsapódási irányú testek.

A kiterjedt vizsgálatokra és alapos javításokra alapvetően a repülés legelső 110 másodperce miatt volt szükség. Az ekkor leváló habszivacsdarabok becsapódásai ugyanis komoly veszélyt jelentenek az űrrepülőgépre. Egy jégeső által megrongált borítás darabjai pedig könnyebben leválhatnak. A javítás a mérnökök szerint tökéletesen sikerült, az egyetlen "szépséghiba", hogy az orr-részen kicserélt külső réteg színe kicsit eltér a többitől.

Nagy "villanyszerelés"

A jégeső okozta sérülések javítása és ellenőrzése után május 16-án indult el az Atlantis a 39A jelű starthelyre (lásd az alsó képet), ahonnan szombaton (június 9-én) közép-európai idő szerint 01.38-kor startolt.

A jelenlegi küldetés fő feladata egy további napelemtábla-tartószerkezet (S3/S4) felszállítása és beüzemelése. Ez az eredetileg tervezett négy nagy napelemszárnyból kettőt fog tartani. A felszerelés után ki is nyitnak egy új napelemszárnyat, valamint még ezelőtt teljesen becsuknak egy régebbit, amelyet átmenetileg útban lesz a szerelés során.

Az összezárás nem mindig zajlik problémamentesen, ahogyan azt tavaly láthattuk. A mérnökök terveinek megfelelően ezúttal az útban lévő napelemet szakaszosan fogják becsukni. Mégpedig úgy, hogy csak a nappali oldal felett, teljes napsütésben mozgatják - a hőtágulás miatt ekkor kisebb az esély arra, hogy a rendszer beakad. Míg korábban csak automatikus üzemmódban próbálták a műveletet, ezúttal minderre akkor kerül sor, amikor asztronauták lesznek az ISS-en kívül - így ha valami gond adódik, gyorsan segíteni tudnak.

A napelemrendszer jelenlegi továbbépítése fontos állomás a japán és az európai kutatómodulok felszereléséhez, amire a következő években kerül sor.

Jobbra: a Nemzetközi Űrállomás jelenlegi állapotában: a bal oldalon látható végénél található a tavaly szeptemberben elhelyezett új napelem. A jobbra, vízszintesen húzódó napelemet kell átmenetileg összecsukni. Csak ezután lehet a fent említett, balra lévő napelemre szimmetrikusan annak a párját elhelyezni - ennek tartószerkezetét (S3/S4) és magát a napelemtáblát viszik fel most az ISS-re. Az egész program késését sajnos jól mutatja, hogy a fenti feladatokat az eredeti tervek alapján az elmúlt két misszió során kellett volna elvégezni (NASA)

Jelentős késés

Az Atlantis jelenlegi küldetésének legénységét Frederick Sturckow parancsnok irányítja, a pilóta Lee Archambault. A legénységhez tartoznak még James Reilly, Steven Swanson, Patrick Forrester, John D. Olivas és Clayton C. Anderson. Ez lesz a 21. alkalom, hogy űrrepülőgép látogatja meg az űrállomást.

Clayton C. Anderson asztronauta az ISS-en marad, és csak az STS-120-as küldetéssel tér haza, helyét az űrrepülőgép visszaútján az "űrmaratoni futó", Sunnuta Williams foglalja el, aki 2006 decembere óta van Föld körüli pályán. Az Atlantis a tervek alapján legkorábban június 19-én landol.

Az űrrepülőgép-rendszer a jégesőtől függetlenül is nehéz időszakot vészelt át az elmúlt időben. A startok során komoly változtatásokat eszközöltek, amelyek eredményeként jelentősen csökkent a leváló habszivacsdarabok száma, mint arról korábbi cikkünkben beszámoltunk. A probléma azonban teljesen nem szűnt meg - emiatt eleinte csak nappali indításokat engedélyeztek.

A Columbia katasztrófája miatt nem csak az űrrepülőgép program, de vele együtt az ISS befejezése is jelentős késést szenved. A további repülések ezért már kizárólag az űrállomás szerelését és befejezését célozzák meg. A helyzetet tovább nehezíti, hogy az űrrepülőgépeket mielőbb nyugdíjazni akarják, de az ISS befejezéséig még sok munka van hátra. A NASA pénzügyi problémái az elmúlt egy-két évben tovább növekedtek, ami még nehezebbé teszi a munkát.