Milliókat érő fiókákat mentenek a kombájnok elől

Idén pár héttel korábban kezdődtek a betakarítási munkálatok, a túzokcsibék viszont a melegtől nem nőnek gyorsabban, így a túzokvédelmi szakemberek egész nap kint vannak a földeken, és próbálják menteni az arató- és kaszálógépek előtt lapuló fiókákat - adta hírül a Magyar Madártani Egyesület.

Az egész világon veszélyeztetett túzok előszeretettel fészkel agárterületeken, főleg lucerna- és gabonatáblákban, ahol egyszerűen egy talajmélyedésbe rakja tojásait. Április végétől három hónapig a túzokszaporulatra különösen ügyelnek a természetvédelmi szakemberek, mert vegyszerezés közben a traktorkerekek, betakarítás idején pedig a kaszák veszélyeztetik a ritka madárfaj tojásait és fiókáit. A Kiskunságban - a legnagyobb hazai túzokélőhelyen - idén sok fióka kikelt, ami már önmagában is nagy eredmény, hisz a tojások túlélték a tavaszi mezőgazdasági munkálatokat, nem fedezték fel a ragadozók, nem törték fel a varjak, sikeresen kikeltek belőlük a fiókák. Az igazi megpróbáltatás azonban még csak most következik.

Csak futkosnak a barázdák között

A pár hetes túzokcsibék most még nagyon kicsik, egyelőre nem tudnak repülni, csak futkosnak a barázdák között. Ha ilyenkor valami veszélyezteti a családot, a tojó kiadja a parancsot: "Lapíts!", és a fiókák, kiváló rejtőszínüknek köszönhetően egy szempillantás alatt láthatatlanná válnak. A tojó elrepül, de később, a veszély elmúltával visszatér, hisz ebben az időszakban nagyon erősen kötődik fiókáihoz. A lapítás azonban a kombájnok ellen vajmi kevés.

Nincs könnyű dolga a természetvédelmi szakembereknek és a kombájnosoknak, ha meg akarják menteni a fiókákat. Ha észreveszik a felrepülő madarat, megállnak és kiszállnak szétnézni, gyakran hiába meresztik a szemüket, úgy látják, hogy a gép előtt nincs semmi: se fészek, se madár. Ha ilyenkor továbbmennek, nagy eséllyel lekaszálják a túzokcsibéket. A legjobb, amit tehetnek, hogy egy kerülővel, kb. 1 hektárt kihagynak az aratásból ott, ahol a madarat felrepülni látták, mert szinte biztos, hogy a röpképtelen csibék is ott lapulnak valahol. Ha ily módon sikerült megfelelő védőzónát kialakítani, akkor a tábla többi részében zavartalanul folyhat az aratás, a tojó pedig visszatérhet, és biztonságos helyre vezetheti a kicsiket.

A túzokcsibék eleinte kizárólag apró gerinctelen állatokkal táplálkoznak, később pedig, mint a kifejlett madarak, zöld növényeket, gyom- és gabonamagvakat, rovarokat, férgeket, csigákat, apró rágcsálókat, gyíkokat is esznek. Egészen egyhónapos korukig csak gyalogolni tudnak, 4-5 hetesen kezdik a szárnypróbálgatást, és 6 hetesek, amikor már képesek odébb röppenni egy másik táblába, ha veszélyt éreznek.

A túzokok hazai védelmét az ország kilenc túzokélőhelyén az Európai Unió finanszírozza, az úgynevezett LIFE Nature természetvédelmi alapból. Mivel hazánkban él Közép-Európa legerősebb állománya, mintegy 1300 példány, Magyarország szerepe kulcsfontosságú a faj megőrzésében. A LIFE túzokvédelmi program jelenleg a legnagyobb uniós támogatású természetvédelmi program Magyarországon, amely több mint egymilliárdos költségvetéssel gazdálkodik.

A túzok

A túzok (Otis tarda) a mérsékelt övi füves puszták lakója, s egyben Európa legnagyobb testsúlyú röpképes madara. A tojók súlya 4-6 kg, az öreg kakasoké akár a 16 kg-ot is elérheti. Kontinensünkön, az egykor összefüggő élőhelye feldarabolódott, s mára Nyugat-Európa legtöbb országából - Spanyolország és Portugália kivételével - kipusztult.

A túzok világszerte veszélyeztetett faj, több nemzetközi egyezmény védelme alatt áll, Magyarországon pedig a legmagasabb védelmi kategória óvja: fokozottan védett, természetvédelmi értéke egymillió Ft.

A túzok hazai állománya az elmúlt évtizedekben jelentősen megfogyatkozott, a korábbi 3000-ről 1200-1300 példányra csökkent. A csökkenésért legfőképpen az intenzív, nyereségorientált mezőgazdasági termelés tehető felelőssé, bár az állomány összeomlásában kétségkívül nagy szerepe van a vonulási veszteségeknek is.

Magyar Madártani Egyesület