Agykéregvastagság, okosság, depresszió: kapcsolatok az eddigi legátfogóbb vizsgálat alapján

Vágólapra másolva!
A közelmúltban két olyan tanulmány is napvilágot látott neves tudományos szaklapokban, amely összefüggést mutatott ki az agykéreg vastagsága és különböző mentális képességek, illetve azokhoz köthető megbetegedések között. Habár kézenfekvőnek tűnik a feltételezés, hogy a legfontosabb kognitív funkciókért felelős agykéreg vastagsága, valamint az általa végzett funkciók között kapcsolat van, mindezt az utóbbi időkig nem sikerült meggyőzően bizonyítani.
Vágólapra másolva!

Az agykéreg vastagsága és a depresszió

Az amerikai kutatók a Proceedings of the National Academy of Sciences című tudományos folyóiratban publikálták eredményeiket, melyek szerint a jobb félteke kérgi elvékonyodása összefüggésbe hozható a depresszió kialakulásával. A Columbia Egyetem kutatói az előző tanulmányban alkalmazotthoz hasonló képalkotó eljárások segítségével vizsgáltak meg igen nagyszámú mintát, ám ezúttal a depresszió kialakulásához vezető kockázati tényezőkkel vetették össze azokat. Azt találták, hogy a depresszióra hajlamos csoport jobb agyféltekének kérge átlagosan mintegy 28 százalékkal volt vékonyabb a kontrollcsoporthoz viszonyítva. A drasztikus különbség meglepte a kutatókat, hiszen az agy sejtes állományának csökkenése hasonló mértékű volt, mint Alzheimer-kór vagy skizofrénia esetében.

Az elvékonyodott agykéreg talán oly módon vezethet depresszióhoz, hogy megnehezíti a beteg számára, hogy odafigyeljen és értelmezze, feldolgozza a másoktól származó szociális és emocionális jeleket. A jobb agyféltekén elvékonyodott agykéreggel rendelkező személyek valóban gyengébben teljesítettek a fenti mutatókat mérő teszteken.

A vizsgálat egyik fő célja annak eldöntése volt, hogy vajon az agykéregben létrejövő szerkezeti változások fogékonnyá teszik-e a pácienseket a betegségre, vagy már a betegség következményének tekinthetők. Mivel a korábbi vizsgálatok kis számú, már eleve beteg személyekre koncentráltak, ennek eldöntésére nem voltak alkalmasak. Jelen tanulmány arra mutatott rá, hogy a jobb oldali agykéreg elvékonyodása nem a már kialakult depresszióval hozható összefüggésbe, hanem azokkal a tényezőkkel, melyek a betegség fokozott kockázatához köthetők. A vizsgálat eredményei azt valószínűsítik, hogy a jobb félteke kérgi elvékonyodása előrejelezheti a depressziót, valamint a kognitív és figyelmi problémákat. Minél nagyobb mértékű az elvékonyodás, annál erőteljesebb kognitív zavarokra lehet számítani. Ugyanakkor a bal félteke hasonló elváltozása tovább növeli a depresszió kialakulásának valószínűségét.

A kutatás alanyait egy 27 évvel ezelőtt indult vizsgálatsorozat résztvevői és leszármazottai közül választották. A vizsgálatot annak idején azért indították, hogy megállapítsák, milyen mértékben járulnak hozzá öröklött, genetikai tényezők a depresszió kialakulásához. Csoportokra bontották a résztvevőket az alapján, hogy mennyire súlyos mentális zavarokat mutatnak, és 25 éven keresztül követték őket a családjukkal együtt. Azt találták, hogy a nagy kockázatú csoportban a betegség továbbadódott, generációról generációra.

Amennyiben a betegség kialakulása, illetve oka az agykéreg elvékonyodásában keresendő, akkor az újfajta diagnosztikai és terápiás módszerek kifejlesztéséhez vezethet. Szóba jöhetnek a figyelmet és a memóriát fejlesztő terápiás lehetőségek, vagy adott esetben a figyelemhiányos hiperaktív zavar (ADHD - attention deficit/hyperactivity disorder) esetében már alkalmazott gyógyszeres kezelés is. Mindez azonban egyelőre spekulatív, bár a fenti tanulmányból logikusan következik.

A továbbiakban a kutatók annak kívánnak a nyomára bukkanni, hogy pontosabban milyen különbségek fedezhetők fel a depresszióra hajlamosított, illetve kevésbé hajlamos egyének agyi működésében: hogyan aktiválódnak az elvékonyodott agyterületek a figyelmi tesztek ideje alatt? Az agykéreg elvékonyodása mely sejttípusok elvesztéséből adódik? Vajon az idegsejtek, vagy az azokat "kiszolgáló" gliasejtek pusztulnak el ilyen esetben? Azonosíthatók-e olyan gének, melyek hibás működése előre jelezheti a depresszióra való hajlamot? További viselkedési és kognitív tesztek pedig segíthetnek tisztázni, hogy pontosan hogyan vezet az agykéreg elvékonyodása a depresszióhoz.