Vágólapra másolva!
Már 170 ezer faj került fel az Élet Enciklopédiája nevű internetes gyűjteménybe, amelynek egyik fő célja a világ ismert mintegy 1,8 millió élőlényének számbavétele.
Vágólapra másolva!

A 2007-ben indult, várhatóan 100 millió dollárba kerülő program keretében 10 év alatt kívánják feltérképezi a ma ismert mintegy 1,8 millió növény- és állatfajt. Az első évben még csak 30 ezer faj került fel a világhálóra. Az utóbbi időben azonban felgyorsult a szakértők által lektorált enciklopédia fejlődése - mondta James Edwards, a projekt ügyvezetője.

A Élet Enciklopédiája (Encyclopedia of Life, EOL) oldalain lévő fajlistát biológiai határozóként az iskolásoktól a kutatókig bárki használhatja, fényképekkel, megfigyelésekkel járulhat hozzá egy adott bejegyzéshez - az előfordulási területekről szóló kiegészítések bizonyos esetekben például a klímaváltozásra utaló adatok lehetnek.

Az emberi öregedéssel foglalkozó szakembereknek segítség lehet például egy dél-amerikai denevérfaj, a mexikói szelindekdenevér (Tadarida brasiliensis), amely sokkal hosszabb életet él, mint egér rokonai, s ez azért lehetséges, mert a testében olyan mechanizmus működik, amely korlátozza a sejtjeiben lévő fehérjék károsodását. A lepkefajok közül viszont azok élnek tovább, amelyek gyümölcsökkel táplálkoznak.

Az enciklopédia olyan kérdésekre is megoldást keres, mint a vadgesztenyéket károsító vadgesztenye-aknázómoly (Cameraria ohridella) elleni hatékony védelem. A kizárólag csak a fehérvirágú vadgesztenyéket károsító lepkefaj közel két évtizede jelent meg Macedóniában, azóta szinte egész Európában elterjedt és már világméretű problémát jelent. Az eddig ismert fajokon túl évente mintegy 20 ezer új élőlényről számol be a tudományos élet, a Földön létező összes, még ismeretlen faj számát pedig 2-100 millióra becsülik.

Zajlik a földtörténet legnagyobb fajkihalása

Az őslénytani leletek alapján egy faj átlagosan 1-10 millió évig élt, mielőtt kihalt, esetleg új fajjá alakult át. Ezt alapul véve a fajkihalás "természetes" sebessége ma, ha 10 millió fajjal számolunk (becsült érték a még nem ismert fajokkal együtt), évenként 1-10 faj kihalása lenne. Ehhez képest a jelenlegi kihalási ráta százszoros-ezerszeres lehet; ilyen ütemű kihalásra korábban nem volt példa (a fajkihalási ráta értéke leginkább amiatt bizonytalan, hogy nincs elegendőinformációnk a ma élő fajok számára vonatkozóan). A korábbi legnagyobb kihaláskor, a perm végén, 251 millió évvel ezelőtt a tengeri fajok 96, a szárazföldi gerinces fajok 70%-a pusztult ki néhány millió év alatt. A mai, bizonyítottan emberi hatásra bekövetkező nagy fajkihalás legfontosabb oka a fajok élőhelyének pusztítása.