A világ legöregebb fái gyorsabban nőnek a klímaváltozás miatt

Amerikai kutatók az Egyesült Államok délnyugati területeinek magas hegyeiben élő szálkásfenyők évgyűrűit vizsgálva felfigyeltek arra, hogy a növekedési gyűrűk az utóbbi 50 évben szélesebbek, mint korábban bármikor. Tanulmányukban arra következtetnek, hogy a szélesebb gyűrűket létrehozó gyorsabb növekedés oka az éghajlat felmelegedése.

A simatűjű szálkásfenyő (Pinus longaeva) egyes példányai Földünk legöregebb fái közé tartoznak. A legidősebb példányok a kaliforniai White Mountainsben (Fehér-hegységben) találhatók. A ma élő legöregebb egyed, a "Matuzsálem" névre hallgató fa korát majdnem 4800 évesre becsülik, de egy már elpusztult fa (a "Prométeusz") kora 4950 év volt. A szálkásfenyők rendkívül sivár, sziklás, szélfutta vidéken élnek, ahol kevés konkurenciájuk akad. Az idősebb példányok a 3000-3300 méteres magasságot kedvelik.

Hosszú élettartama alkalmassá teszi a növényt a múltbeli éghajlatváltozási események tanulmányozására. Ezt használta ki Matthew W. Salzer, a tucsoni Arizonai Egyetem évgyűrűkutató laboratóriumának kutatója. Salzer munkatársaival felfedezte, hogy a fahatár közelében lévő 150 méteres sávban élő fenyők évgyűrűi gyorsabban nőttek (szélesebbek lettek) 1951 és 2000 között, mint a korábbi 3700 évben bármikor.

Simatűjű szálkásfenyő (Pinus longaeva)

Amikor a kutatócsoport magyarázatot keresett a jelenségre, több lehetőség is felmerült. Korábbi kutatásokban kimutatták például, hogy a légkör megnövekedett szén-dioxid-tartalma serkenti a vízfelvételt, és ez gyorsíthatja a fák növekedését. A kutatók azonban azt tapasztalták, hogy az évgyűrűnövekedés gyorsulása csak a fahatár vonalától függött (az említett 150 méteres sávban), és az abszolút magasságnak nem volt hatása az évgyűrűk méretére. Ez viszont arra utal, hogy az éghajlat melegedése, és nem önmagában a szén-dioxid-szint növekedése serkentette gyorsabb növekedésre a fenyőket.

Az évgyűrűk növekedésének felgyorsulása újabb bizonyíték arra, hogy a 20. század második felében tapasztalható globális hőmérséklet-emelkedés kapcsolatban áll a magashegyi ökoszisztémákban megfigyelhető szokatlan jelenségekkel - állítják az Amerikai Tudományos Akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent tanulmányukban a szerzők.

Forrás: PNAS