Nem pisil, nem párologtat sokat a sivatagi denevér - a hét állata

A sivatagi állatok legnagyobb gondja, hogyan védekezzenek a kiszáradás ellen. Különösen nehéz helyzetben vannak azok a fajok, amelyeket csupasz bőrük látszólag kevéssé óv a vízvesztéstől. Kiderült, hogy ezek a bőr szerkezetének megváltoztatásával menekülnek meg a kiszáradástól.

Nagy felületű, csupasz szárnyuk és a repülésbe fektetett tetemes energia miatt azt várnánk, hogy denevérek rendkívül sok vizet vesztenek párologtatás révén, mondják az izraeli Ben-Gurion Egyetem szakemberei. Ennek ellenére a sivatagi denevérek jól boldogulnak a világ egyik legbarátságtalanabb élőhelyén is.

A kutatók azt tapasztalták, hogy a Pipistrellus kuhli sivatagi denevér mindössze a 80 százalékát veszti annak a vízmennyiségnek, amelyet más, nem sivatagi fajok elpárologtatnak. A teljes vízveszteség a kültakarón (bőrön) át és a kilélegzett vízmennyiség összegéből jön ki (vizeletet a sivatagi fajok szinte egyáltalán nem ürítenek).

Pihenő sivatagi denevér (Pipistrellus kuhli)

Az alaposabb vizsgálat során kiderült, hogy a sivatagi denevérek jóval kevesebb vizet párologtatnak a kültakarón át (ami a teljes vízveszteség legnagyobb hányada), mint a hasonló méretű, nem sivatagi rokonaik.

A kutatásokat végző dr. Munoz-Garcia és csoportja úgy véli, hogy ennek oka a bőrük zsírösszetételének megváltoztatása. Hasonló mechanizmust már más emlősöknél és madaraknál is megfigyeltek, és a kutatók most erre a mechanizmusra keresik a bizonyítékokat a sivatagi denevéreknél.

* * *

Rovatunk mostantól Facebookon és Twitteren keresztül is elérhető, ahol extra tartalmakat is kínálunk.