Látványos animáció készült egy űrben száguldó szikláról

Vágólapra másolva!
Több mint fél kilométer vastagságú, laza törmeléktakaró boríthatja a Lutetia kisbolygót a Rosetta-űrszonda mérései alapján. Az űreszköz felvételeiből látványos animációt is készítettek az égitestről.
Vágólapra másolva!

Az európai fejlesztésű Rosetta-űrszonda még 2010. július 10-én haladt el a Lutetia kisbolygó mellett. A legnagyobb közelség idején mindössze 3160 kilométer választotta el az égitest felszínétől. Mint arról korábban beszámolunk, sok krátert és hosszanti mélyedéseket figyelt meg rajta.

Az Európai Űrügynökség (ESA) új animációján az égitest teljes alakja is jól megfigyelhető. Az adatok elemzéséből azóta kiderült, hogy az égitest átlagsűrűsége 3,4 gramm/köbcentiméter körüli (a Földé 5,5 g/cm3). A felszínt vastag - közel 600 méter mély -, laza törmeléktakaró fedi. Emiatt egyes kráterei lágyabb körvonalúak, kevésbé éles az alakjuk, mint az összefüggő felszíni kőzeteknél jellemző.

A viszonylag vastag törmeléktakaró kialakulásának oka az, hogy a 130x80 kilométeres kisbolygó tömege nem elhanyagolható, emiatt a felszínére érvényes átlagos szökési sebesség 60 méter/másodperc. Ennek következtében a meteoritok becsapódásakor kirepülő törmelék nagyobb része, közel 90%-a visszahull az égitestre.

http://videa.hu/flvplayer.swf?v=wnVzZWZVZIF6A1ny

A Lutetia kisbolygó alakja a közelítés során (ESA)

A legrészletesebb felvételeken 60 méteres részletek is láthatók. A Lutetia felszínformáinak vizsgálata jelenleg is zajlik, a sok kráter és hosszanti mélyedés mellett eddig közel 240 olyan sziklát azonosítottak, amelyek mérete legalább 100 méter. Feltehetőleg ezek is egy-egy nagyobb becsapódás után hullottak vissza a kisbolygóra.

Az ESA egyik legizgalmasabb programja a Rosetta-küldetés, amelynek célja a Nap felé közeledő Csurjumov-Geraszimenko-üstökös "felébredésének" részletes megfigyelése - a piszkos hógolyóhoz hasonló apró égitest ugyanis egyre aktívabbá válik majd, miközben eléri bolygórendszerünk belső, melegebb övezetét. Az üstökösmag körül átmenetileg kialakuló gázburkot (kóma) egy keringőegység, az Armageddon című filmben látottakhoz hasonló gázkitörésektől egyre veszélyesebbé váló felszínt pedig egy magyar közreműködéssel készített leszállóegység vizsgálja majd. Ha mindez sikerül, fontos új ismereteket szerezhetünk a szoláris ősköd anyagáról, ami az üstökösök magjában szinte változatlan formában maradt fenn a Naprendszer kialakulása óta - s persze kiemelkedő sikert jelent majd az európai űrkutatás számára.

A Rosetta a jelenlegi tervek szerint 2014. májusában áll pályára a Csurjumov-Geraszimenko-üstökös magja körül, néhány hónappal később pedig leválik róla a magyar közreműködéssel készült Philae-lander, hogy leereszkedjen az apró égitest felszínére. Részletek korábbi összeállításunkban, fókuszban a magyar részvétellel.

Kezdődik a Kulin György Csillagászati Szabadegyetem

A szabadegyetem előadásai keddenként 19 órától a Polaris Csillagvizgálóban tekinthetők meg (1037 Budapest, Laborc u. 2/c.), a belépődíj felnőttek részére 400 Ft, diákok és nyugdíjasok részére 250 Ft. Az előadásokat az interneten a Polaris TV közvetíti.

Október 12. Napaktivitás és klímaváltozások (Oláh Katalin)
Október 19. Egy vulkánkitörés, amely megbénította Európa légiközlekedését (Juhász Árpád)
Október 26. A NASA-nál jártunk (Hanyecz Ottó, Galgóczi Gábor, Lukács Dávid)