Kiderült, miért volt veszélyesebb a H1N1 a fiatal felnőttekre

Hetvenöt halálos áldozat tüdőszövetének vizsgálata alapján úgy tűnik, sikerült magyarázatot találni arra, hogy a H1N1 pandémiás vírustörzse miért okozott súlyosabb tüneteket a fiatal és középkorú felnőttek körében, mint a gyermekeknél és az idősebb korosztályban. Az áldozatokban az immunrendszer a vírus helyett az ereket tette tönkre, s ebben kulcsszerepe lehetett az immunvédekezésben szerepet játszó egyik fehérjének.

A H1N1 által okozott influenzajárványban a legsúlyosabb tünetek a 20 és 50 év közötti felnőtteknél jelentkeztek. Ez ellentmondott annak, amit vártak: a gyermekek és az idősebbek immunrendszere általában gyengébb, mint a felnőtteké, így elvileg náluk kellett volna kialakulnia a komolyabb tüneteknek. Ez azonban nem így történt, a Nature Medicine új tanulmánya pedig magyarázatot kínálhat rá, hogy miért.

Fernando Polack (Vanderbilt Egyetem, Nashville, Tennessee) és munkatársai 75 olyan felnőtt tüdejéből vettek szövetmintákat, akik belehaltak a H1N1-fertőzésbe. A fiatal és középkorú áldozatok szöveteiben szokatlanul nagy mennyiségben volt jelen a C4d-nek nevezett fehérje, ami normális körülmények között a vírus ellen harcoló antitestekhez kötődik. Ha megfelelően zajlik a védekezés, akkor az antitestek először egy olyan jelet bocsátanak ki, amelynek hatására hozzájuk kapcsolódik a C4d, és a fehérje végül elpusztítja a vírusrészecskéket.

Az ábrán a H1N1 két halálos áldozatának, és egy másik, egyéb okból elhalálozott személynek a szövetmintái láthatóak. A C4d-antitest komplexeket barnára festették: ezekből szokatlanul nagy mennyiség volt jelen az áldozatok tüdőszövetében.

A fehérje túlzott mértékű jelenléte alapján Polack feltételezi, hogy a felnőtt áldozatok esetében az immunrendszer túlzott működésre váltott, és ez okozta végül a haláleseteket. Ahelyett, hogy a fehérjékkel körülvett antitestek a vírust lyukasztották volna ki - ahogyan ez normális körülmények között végbemegy, lásd ezt az animációt - az immunrendszer a betegek ereit tette tönkre. Az áldozatok tüdejét emiatt aztán egy vízből és vérplazmából álló keverék öntötte el, ami a halál konkrét kiváltó oka volt - írja a Science hírportálja.

A hipotézis nem győzött meg mindenkit. A tanulmányt kritizáló egyik virológus, Ron Fouchier (Erasmus Medical Center, Rotterdam) szerint a fehérje-antitest komplexek ugyan valóban jelen vannak az elemzett szövetmintákban, az ok-okozati összefüggés azonban nem bizonyított. "A kérdés ezek alapján az, hogy a fehérjékkel körülvett antitestek maguk okozták-e a bajt, vagy pedig arról van szó, hogy egy még mindig ismeretlen ok miatt jelentek meg túlzott mennyiségben" - mondta Fouchier.

Thomas Reichert, a Massachusetts-i Entropy Research Institute kutatója ezzel szemben megalapozottnak véli Polack munkacsoportjának elméletét. Az immunrendszer kontrollálatlan működése egyébként csak a T-sejtek túlzott aktivációja miatt következhetne be, erre utaló nyomokat azonban nem sikerült kimutatni a tüdőszövetekben. "Ha az immunrendszer nem tud valamit a megfelelő módon azonosítani, viszont ebből a valamiből rengeteg van, akkor a célzott támadás könnyen invázióba csaphat át. A kórokozóra zúdított össztűz azonban végül a beteg életébe kerülhet" - mondta Reichert.