Kisebbre nőnek a vörösiszapon nevelt növények - európai tanulmány

2011.02.02. 15:21

Huszonöt százalékkal kisebbek a vörösiszappal szennyezett talajon nevelt növények, állapította meg egy európai vizsgálat. A magyar szakértő szerint semmi újdonság nincs az eredményekben.

Négy hónappal ezelőtt erősen maró hatású, vörösiszap-tartalmú lúgos víz öntötte el a Veszprém megyei Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt. Az ajkai timföldgyár 10-es zagytározójából 2010. október 4-én kiszabadult ár Devecser irányába folyt, rendkívül erős, 13 pH értékű kémhatással. Összesen 1 millió köbméter vörösiszap-tartalmú lúg zúdult a településekre, és 1017 hektáron árasztotta el a környező területeket. A katasztrófában tíz ember vesztette életét, és nagyon sokan égési sérüléseket szenvedtek az erős lúgtól.

A katasztrófa híre az egész világot bejárta, és a hazai vizsgálatok mellett több külföldi egyetemen is kísérletek indultak a vörösiszap hatásainak elemzésére. Erik Smoulders vezetésével a belga Leuveni Egyetem kutatói a növényekre gyakorolt hosszú távú hatásokat tanulmányozták. Vizsgálataik kimutatták, hogy a szennyezett talajon a növények 25 százalékkal lassabban nőttek, mint a vörösiszaptól mentes talajon. A felelős azonban nem a nehézfémtartalom vagy a radioaktivitás, hanem az erős lúgos hatás és a sótartalom. A hatás gipsz hozzáadásával csökkenthető - olvasható a cikkben. A belga kutatók eredményei az amerikai kémiai társaság Environmental Science & Technology című folyóiratának legújabb számában jelentek meg.

Dr. Horváth Erzsébet vegyészmérnök, a veszprémi Pannon Egyetem docense az [origo]-nak elmondta: a belga cikk állításai szakmailag semmi újat nem jelentenek. Horváth volt annak a szakértői csoportnak a koordinátora, amely a Pannon Egyetem kutatóiból állt, és amely a katasztrófa után hat hétig végzett tudományos vizsgálatokat a területen, a Magyar Tudományos Akadémia szakértői csoportjával együttműködve. Az eredmények ugyanazt mutatták: szerencsére kevés nehézfém került a talajba, ami már csak azért sem okozhat problémát a növények, illetve az emberi fogyasztás szempontjából, mert ezek olyan formában (oxidokként) vannak a talajban, amelyeket a növények nem tudnak felvenni.

Forrás: MTI/H. Szabó Sándor

Horváth elmondta, hogy a Pannon Egyetem Georgikon Karán a vörösiszap-tartalmú lúgömlés után végeztek élelmiszer-biztonsági vizsgálatokat, és nem tapasztalták a nehézfémek feldúsulását. Igaz, hogy ez már a tenyészidőszak végén történt, de a szakember szerint ez a jövőben sem lesz probléma.

A nagyobb gondot valóban a talajba került lúg jelenti, mert a lúg roncsolja a talaj szervesanyag-tartalmát, és szikesedést okoz. A számos ponton vett mérések szerint a talaj 3-5, maximum 10 centiméter mélyen sérült, tehát ilyen mélyre jutott le a lúg. Ennek a rétegnek a letolása után (az időjárás miatt ez eddig késlekedett) a talajt jól be kell trágyázni. Nem arról van szó tehát, hogy félméteres rétegeket kell letolni, ennek nem is lenne értelme, hiszen odaveszne a termőréteg.

A jelenség sajnos nem számít újdonságnak az itt élő földművelők számára. Horváth elmondta: a vörösiszap-tartalmú lúgömlés előtt is minden földművelő tudta a környéken, hogy a talaj lúgos, mert a gát mögül évek óta szivárgott ki a lúgos anyag. A fúrt kutakban is lúgos kémhatású vizek voltak. A növények itt mindig is nehezebben éltek meg és kisebbekre nőttek az átlagosnál.

Horváth elmondta: a belga kutatócsoport mintavétele nem tekinthető reprezentatívnak, mert a lezárt területre már nem jutottak be, ezért Somlóvásárhely környékén vettek mintát, gyakorlatilag engedély nélkül.

A vörösiszap az alumíniumgyártás mellékterméke, sokféle anyag elegye. Erősen lúgos kémhatású, pH-értéke 13,5-14. Lúgos kémhatásáért az eljárás során használt NaOH (marólúg, nátronlúg) felelős. Színét a 24-35 százaléknyi vasoxid-tartalom adja, de mérgező fémeket is tartalmaz, például kadmiumot, higanyt, ólmot és arzént. Különféle oxidok is találhatók benne: alumínium-oxid 3-11, szilícium-dioxid 5-20, nátrium-oxid 5-11 és kalcium-oxid 1-3 százalékban. Egy százalék alatti mennyiségben gallium-, vanádium és ritkaföldfémek oxidjai is jelen vannak az alumíniumgyártás üledékében (a százalékos mennyiségek a szárított vörösiszapra vonatkoznak). 

Ajánlat: Maró oxidkoktél: sok millió tonna vörösiszap van a Duna melletti tározóban is

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK