Szupergyors anyagot lő ki a születő csillag

Másodpercenként kétszáz kilométert tesznek meg azok az anyagsugarak, amelyeket születő csillagok lövelltek ki. Először készült mozgófilm a jelenségről, amelynek kockáit tizennégy év alatt rögzítettek a Hubble űrtávcsővel. A megfigyelés azt is megmutatja, milyen folyamatok játszódhattak le közel 4,5 milliárd évvel ezelőtt, amikor a Nap kialakult.

Látványosan adnak hírt magukról a nemrég született csillagok: hatalmas anyagsugarakat lövellnek a világűrbe. Az úgynevezett Herbig-Haro (HH) objektumokat már régóta ismerik, és tudják is róluk a szakemberek, hogy életük elején lévő, még nem stabilizálódott csillagok. Az égitestek szuperszonikus anyagkilövelléseket produkálnak, amelyekről most első alkalommal készült mozgófilm.

A Hubble űrtávcső 14 év során rögzített felvételeit elemezték Patrick Hartigan (Rice University, Houston) és kollégái. A vizsgált születő csillagok egy-egy sűrűsödő felhő centrumában találhatóak, ahol a korongban az anyag spirálvonalban a középpont felé halad, majd a formálódó égitestre anyag hullik. A kölcsönhatás során a korongra merőlegesen két hatalmas anyagsugárban távozik a gáz egy része az égitestről, részben a mágneses erővonalak fókuszáló hatása miatt.

A HH 47, HH 34 és HH 2 jelű objektumok a Hubble-űrtávcső központi, WFPC-2 jelű kamerájának felvételén (a berendezés érzékelői ezerszer érzékenyebbek az emberi szemnél)

A HH 47 jelű objektum anyagkilövellésének mozgása 1994 és 2007 között (NASA, ESA, P. Hartigan, Rice University, G. Bacon, STScI)

Az animációkat 1994-től rögzített képekből állították össze, és sok olyan érdekes részletre világítanak rá, amelyeket korábban nem ismertek a kutatók. Kiderült, hogy az anyagkibocsátás nem egyenletes, hanem hevesebb és csendesebb szakaszokból tevődik össze. A kilövellések szaggatott jellege pedig feltehetőleg a csillag felé hulló anyag mennyiségének időbeli változásával kapcsolatos. Az egyes gázcsomók eltérő sebességgel mozognak, néhol összetalálkoznak, vagy a környező anyagnak ütköznek és kifényesednek.

A HH 34 jelű objektum anyagkilövellésének frontális részén lévő űtközi régió 1994 és 2007 között (NASA, ESA, P. Hartigan, Rice University, G. Bacon, STScI)

Az anyagsugarak mérete néhol tízszer is nagyobbak a Naprendszernél, és bennük a gáz több mint 700 ezer kilométer/óra, azaz 200 kilométer/másodperc sebességgel halad. A vizsgált objektumok többsége az Orion-köd térségében található.

A HH 34 jelű objektum anyagkilövellésének mozgása 1994 és 2007 között (NASA, ESA, P. Hartigan, Rice University, G. Bacon, STScI)

Az ilyen anyagsugarakat produkáló HH elnevezésű időszakok mindössze százezer évig tartanak egy-egy fiatal csillagnál. A megfigyelés arra is példát nyújt, hogy milyen folyamatok játszódhattak le közel 4,5 milliárd évvel ezelőtt, amikor a Nap kialakult.

A HH 34 jelű objektum anyagkilövellésének lökéshulláma az anyagsugár frontális oldalán 1994 és 2007 között (NASA, ESA, P. Hartigan, Rice University, G. Bacon, STScI)