Kozmikus főnyeremény lehet az orosz gyémántvagyon

A világpiactól és a gyémánt minőségétől is függ, hogy a hétfőn bejelentett hatalmas szibériai gyémántlelőhely mekkora hasznot hoz Oroszországnak. Ha olcsó és kopásálló gyémántot találtak, az valóban átalakíthatja a drágakő ipari alkalmazásának globális piacát. De nagyon sok még a nyitott kérdés.

Szuperkemény, a világ ipari gyémántszükségletét akár háromezer évre fedező, eddig titkolt szibériai gyémántlelőhelyről számoltak be hétfőn orosz kutatók. A lelőhely a Krasznojarszki terület és Jakutföld határán fekvő, 100 kilométer átmérőjű Popigaji-kráter területén található. A Popigaj a Föld 4. legnagyobb meteoritbecsapódási krátere. A körülbelül 35 millió éve lezajlott becsapódás során a földkéreg eredeti ásványai átalakultak, és az ott lévő grafitból jött létre a gyémánt.

Nyikolaj Pohilenko orosz akadémikus szerint a kráterben talált gyémántkészlet jóval nagyobb a világ teljes gyémánttartalékánál. Több trillió karát gyémántot rejthet a föld, míg például a Jakutföldön eddig fellelt készleteket egymilliárd karátra becsülik. Pohilenko szerint a popigaji "impaktit gyémánt" kétszer keményebb a hagyományosnál, és értékét tovább növeli kivételes kopási tulajdonsága, illetve a gyémántszemcsék nagy mérete. Szovjet geológusok már a múlt században rábukkantak a lelőhelyre, amelyet azonban elzártak és titkosítottak.

Nem a lelőhely volt titkos

"Nem elsősorban a lelőhely volt titkos, hanem az, hogy milyen minőségű az ott lévő gyémánt" - mondta az [origo]-nak dr. Németh Árpád, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) anyagtudományi és technológiai tanszékének adjunktusa.

A felfedezés jelentősége azért lehet nagy, mert igen kemény és nagy gyémántdarabokról lehet szó az eddigi hírek szerint - vélte a szakember. Ez tényleg leszoríthatja a gyémántárakat a világpiacon. A kérdés az, hogy az oroszok a jelenlegi kitermeléshez képest hatékonyabban, olcsóbban tudják-e előhozni Szibériából a gyémántot.

Egy tonnából fél karát

Jelenleg egy tonna ásványból 0,5 karát gyémánt nyerhető ki. (Egy karát 0,2 grammot jelent.) Ha sikerül ennél nagyobb mennyiséget kitermelni tonnánként, az átalakíthatja az erőviszonyokat, bár Németh hangsúlyozza: mesterséges gyémántot ipari célokra ma már elő lehet állítani. A kérdés itt is az, hogy megéri-e a szibériai kráterből kitermelni az értékes kristályokat. Németh szerint a mesterségesen előállított gyémántokat éppen a meteoritok becsapódását modellezve készítették a Műegyetemen is, a Kijevi Nagykeménységű Anyagok Kutatóintézetével együttműködve.

A gyémánt előállításához nagy nyomásra és hőre van szükség, így van esély a szabályos kristályok kialakítására. Akárcsak a meteoritokban, a mesterséges előállításnál is döntő szerepet játszik a vas. Katalizátorként ezt a fémet használják a gyártási folyamatok meggyorsítására, könnyebb kivitelezésére.

Mesterséges gyémántot a General Electric állított elő először, 1953-ban, de az Asea cégnél 1954-ben szintén sikerült ez az eljárás, titokban. A GE-nél 75 ezer atmoszféra nyomáson és 3000 Celsius-fokon készült a műgyémánt. (A drágakő egyébként nemcsak meteoritok becsapódásakor keletkezhet természetes úton, hanem a Föld mélyében, a kontinentális kőzetlemezek alatti nagy nyomás és hőmérséklet hatására is. A vulkáni tevékenység következtében aztán a földfelszín közelébe kerülhetnek a kristályok.)

Ékszerkészítésre használják a legtisztábbat

A természetes eredetű gyémántvagyon legtisztább és legértékesebb részét világszerte ékszerek készítésére használják fel. Az ékszerek árát a mostani orosz bejelentés nem fogja befolyásolni a szakértők szerint, hiszen a szibériai lelőhelyen ipari felhasználásra alkalmas drágaköveket találtak, és az ékszernek alkalmas gyémántok piaca amúgy is erősen korlátozott.

Akárcsak a legtisztább gyémántok, az ékszerek forgalmazása, az ipari gyémántok kereskedelme is igencsak szűkre szabott keretek között mozog. Oroszország, Japán, az USA és Dél-Afrika számít a legnagyobb gyártónak a világpiacon, így nemcsak a gyémántok mesterségesek, hanem a globálisan meghatározott árak is. A Szovjetunió és Oroszország például hosszú távú szerződésekkel korábban is nehezen tudott belépni erre a zárt piacra - mondja Németh.

A mostani orosz bejelentés a MarketWatch és a Forbes amerikai üzleti hírforrások szerint az ipari gyémántok piacát sem feltétlenül ingatja meg, hiszen a világ egyik legnagyobb gyémántbányászattal foglalkozó cége, a Rio Tinto éppen az árak emelkedését jósolta a következő egy évtizedben, a növekvő kínai és indiai kereslet miatt. (Ugyanakkor mind a Rio Tinto, mind a másik nagy bányászati cég, a BHP Billiton a gyémántüzletág átalakításán töri a fejét, és egyes elemzők nem tartják kizártnak, hogy bizonyos tevékenységeiket eladják vagy leépítik e cégek.) Az oroszok sem véletlenül most álltak elő elemzők szerint a lelőhelyről szóló hírrel, hiszen a 2009-es mélypont után most kezdenek magukra találni az árak a globális piacon.

Indiai munkások gyémántokat vizsgálnak

Az ipari gyémántnak számos olyan fizikai tulajdonsága van, amelyek nélkülözhetetlenné teszik az elektromos iparban, a szórakoztatóelektronikában, a műszertechnikában és a finommechanikában. Keménysége és kopásállósága miatt szerszámokban, csapágyakban hasznosítják, de polírozáskor is "jól jön". Elektromos tulajdonságai miatt nagyfrekvenciás hangszórók membránja is készülhet belőle, de elektromos nagyfeszültségek szigetelésében is alkalmazzák. Kémiai ellenálló képessége miatt orvosi protézisek borításában is hasznosulhat, hiszen nem lép reakcióba a környezetével. Mérőműszerekben is gyakran használják, így a megfelelő utánpótlás a kutatás-fejlesztés miatt is fontos.

Ipar: különösen fontosak a finommechanikai alkalmazások

Különösen fontos a finommechanikában a gyémánt kis súrlódási együtthatója, így a megmunkálásnál kevesebb anyag vész el, kevesebb hő termelődik, pontosabb, finomabb felületek állíthatók elő. Elsősorban a nem vastartalmú fémek, például az alumínium megmunkálására alkalmas a gyémánt. (Fúró- és vágóeszközök, különböző szerszámok készülnek belőle.)

Putyin elnök szibériai gyémántot vizsgálgat

Magyarországon korábban volt is ilyen szerszámgépgyártás, de az utóbbi években megszűntek ezek az iparágak, és a külföldi cégek termékei vették át a magyar gyártmányok helyét - mondta Németh Árpád. A Műegyetemen is "marékszám" állíthattak elő gyémántot, de ma már erre nincs szükség itthon - tette hozzá, ezért érdemes szerinte megvárni, hogy az orosz felfedezésnek mekkora gyakorlati jelentősége lesz a következő években, évtizedekben.

Mirnijt 11 éve zárták be

Németh Árpád érvelését alátámasztják a világsajtóban megjelent elemzések is. A gyémántipar korábban tényleg rendkívüli hasznot hozott a brit Daily Mail cikke szerint Oroszországnak.

Mirnij gyémántbányája

Elsősorban a jakutföldi Mirnijben lévő óriási bányából termeltek ki rendkívül értékes drágaköveket. A múlt század ötvenes éveiben találtak itt hatalmas gyémántkészleteket. A bánya a brit lap becslése szerint 17 milliárd dollárnyi értékű "gyémántbevételhez" juttatta Oroszországot, illetve korábban a Szovjetuniót. Mirnijt azonban 11 évvel ezelőtt bezárták, gazdaságossági és biztonsági okokból. Azóta az orosz Alrosa cég újra végzett némi bányászati tevékenységet, de ez igen költségesnek bizonyult, és a gazdasági világválság idején nem érte meg újraindítani a termelést.