A felvételen egy cafrangos teknős, vagy más néven matamata (Chelus fimbriata) “mosolyog” ránk. Arckifejezését nyilván másként értelmezik a dél-amerikai dzsungelek patakjainak kicsiny halai, melyek gyakorta tűnnek el végleg a megnyerő mosoly mögötti öblös torokban. Nagyszerű álcája vízbe hullott fakérget és elszáradt leveleket idéz, elrejtve a lehetséges ragadozók elől - álruhája oltalmában pedig nyugodtan ragadozhat maga is. Az útjába kerülő kis halakat vagy gerincteleneket egészben szívja be, majd rágás nélkül nyeli le, a mosolyra görbülő száj pedig tökéletes vízzáró szelepként segíti az akciót.
A matamata megnyúlt orrával képes levegőt venni, miközben a víz alatt várakozik a prédájára. A kifejlett példányok teste majd’ fél méteres és akár 15 kilogrammos is lehet.