Öngyilkosok erdejében

2014.09.07. 21:28

Kulturális hatások, sőt divathullámok is szerepet játszanak azokban a szélsőséges módszerekben, amelyekkel az öngyilkosok egy része búcsút mond az életnek.

Nehéz ép ésszel belegondolni, mi visz rá arra valakit, hogy kikösse a nyakát egy oszlophoz, majd autóba üljön, és gázt adva leszakítsa a saját fejét. A pár nappal ezelőtti New York-i eset azonban korántsem egyedülálló, hiszen épp így vetett véget a saját életének egy walesi és egy lengyel üzletember is 2008 augusztusában.

Ép ésszel?

Miközben sokkolnak bennünket az ilyen hírek, az öngyilkosság jelenségét hajlamosak vagyunk elfogadni, elmegyünk amellett a tény mellett, hogy Magyarországon naponta átlagosan hatan vetnek véget önkezükkel életüknek. A látszólagos közönyre magyarázatot adhat, hogy az öngyilkosságok egy része nem valamilyen feltűnő elmebetegségből ered, és magunk is el tudjuk képzelni az ide vezető elkeseredett élethelyzeteket. Ugyanakkor még a pszichotikusok jelentős része is - ahol a motiváció a kívülállóknak érthetetlen lehet - a “hagyományos”, vagyis a könnyen elérhető módszerekhez folyamodik, amikor úgy érzi, nincs tovább.

A magyar öngyilkosjelöltek Golden Gate-je, a Szabadság hídForrás: MTI

Depresszió, egyedüllét

Az öngyilkosság legjelentősebb kockázati tényezője a kezeletlen depresszió, azonban az igazán nagy veszélyt itt a magány jelenti, ha az egyre elkeseredettebb lelkiállapotba sodródó ember körül nincsenek, akik felismernék a baljós jeleket. A környezet szerepére utal Veres Előd szociológus kutatási eredménye, mely szerint Magyarországon sok öngyilkos kerül ki az elvált, alulképzett, alkoholbetegséggel küzdő vidéki férfiak köréből, akik gyakran születésnapjukon vetnek véget életüknek.

Veszélyes helyzetet teremthet, ha az ember kikerül természetes, befogadó környezetéből, emiatt a vendégmunkások, az idegenbe szakadtak körében gyakoribb az öngyilkosság. Közéjük tartozott Márai Sándor író is, aki idős korára magára maradt az amerikai emigrációban, nem térhetett haza Magyarországra, és végül pisztollyal vetett véget életének.

A börtönök körülményei is fokozzák az öngyilkossági hajlamot - ez vezethetett Franco Brun halálához, aki az öngyilkosság meglehetősen furcsa módját választotta torontói cellájában: megpróbált lenyelni egy 6x10 centis, másfél centi vastag Bibliát, míg végül megfulladt. Elmeorvosi kezelés alatt állt, de nem volt hajlandó bevenni a gyógyszereit.

Forrás: Flickr/takomabibelot

 

Egyenes út az esti híradóba

A férfiak általában a keményebb módszereket választják, kísérleteik gyakrabban sikeresek, mint a női öngyikosoké, akiknél sokkal gyakoribb a segélykérés típusú öngyilkossági kísérlet. Az impulzív öngyilkosok, akik hirtelen elhatározásból jutnak a végzetes döntésre, nagyobb eséllyel élik túl a kísérletet, mint megfontoltabb társaik.

A drogfogyasztás is jelentős kockázati tényező (lásd például ezt a kutatást az ecstasy hatásáról). Ha azonban különösen brutális öngyilkosságról hallunk a hírekben, a háttérben jó eséllyel komoly pszichés zavar áll, amelyben a beteg valóságérzékelése még az átlagosnak nevezhető öngyilkosoknál is jobban torzult. Ezek a körülmények, vezethetnek olyan esetekhez, mint ami Malajziában történt 2008-ban, amikor egy állatkerti gondozó zavartan kezdett viselkedni, majd bemászott a fehér tigrisek közé.

Másodszor sikerül majd…

Az öngyilkosság kockázatának legbiztosabb előrejelzője egy korábbi kísérlet, ezért is különösen szomorú a walesi Richard Sumner esete, akinek csontvázát három évvel halála után egy fához bilincselve találták meg. A férfi korábban is megpróbált pontosan ugyanezzel a módszerrel véget vetni az életének, azonban akkor négy nap alatt valahogy sikerült kiszabadulnia. Sumnert skizofréniával kezelték, ráadásul tudatában volt betegségének, és egyre inkább úgy érezte, ezzel mások terhére van.

Aokigahara, az öngyilkosok erdője JapánbanForrás: Flickr/Thien

A végrehajtás helyszínét és módját divathullámok is befolyásolhatják. Ennek a jelenségnek köszönheti kétes hírnevét Japánban, a Fudzsi lábánál fekvő Aokigahara erdő. A San Franciscó-i Golden Gate híd után itt követik el a világon a legtöbb öngyilkosságot. A sűrű, kísértetiesen csendes erdőbe évszázadokkal korábban is kísértek ki idős családtagokat meghalni (hasonlóan az erdélyi “büdösbarlangokhoz”), a hely azonban egy japán író, Macumoto Szeicsó regénye nyomán vált kultikussá. 2003-ban 105 holttestet találtak benne. A tragikus divathullámot úgy próbálják megfékezni, hogy az erdőben táblákon elhelyezett feliratokkal igyekeznek lebeszélni önpusztító szándékukról a jelölteket.

A közösség ereje

Az öngyilkosságok gyakorisága függ attól is, milyen vallás, kultúra közegében vizsgálódunk. Ami a keresztény Európában halálos bűn, a szamurájok világában erény volt. A 47 rónin története, melyet Keanu Reeves főszereplésével idén láthattunk a mozikban, talán a leglátványosabb példája annak, mennyire elszakadhat az öngyilkosság fogalma hétköznapi, nyugati gondolkodásunktól. A negyvenhét szamuráj, miután megbosszulta gazdája halálát, egyszerre követett el szeppukut, hogy megőrizze becsületét. A karddal végzett rituális öngyilkosság gondolata egészen a modern időkig fennmaradt Japánban - így vetett véget életének a szigetország egyik legismertebb huszadik századi írója, Misima Jukio is.

Civilizációs jelenség az is, amikor valaki annyira azonosul egy világképpel, hogy fontosabbnak tartja a saját életénél. Nyugat-Európában manapság ritkaságnak számít az ilyen öngyilkosság, ezért is különleges Dominique Venner esete, aki mintegy 1500 ember szeme láttára lőtte főbe magát a párizsi Notre Dame székesegyházban tavaly májusban, feltehetően a bevándorlási politika és a melegházasság legalizálása ellen tiltakozva.

Mindezekkel szembeállíthatjuk az embert kínzó talán legfájdalmasabb betegséget, az arcidegzsábát, amely egyes esetekben olyan kibírhatatlan fájdalommal jár, hogy voltak, akik öngyilkosságba menekültek előle - ezért is ragadt rá az öngyilkosbetegség név.

Ön gyilkos?

Az “öngyilkos” jelzőt 2001. szeptember 11. után egyre gyakrabban a “merénylő” szó követi a híradásokban, de honnan ez a sok önpusztító jelentkező? Egy kutatás szerint az életüket feláldozni kész merénylők esetében jobbára eleve jelen vannak az öngyilkosság klasszikus rizikófaktorai.

A nemek között azonban mutatkozik egy meglepő különbség, melyet önmagában nem magyaráz az öngyilkosság pszichológiája. Amerikai titkosszolgálati elemzők kimutatták, hogy a nők, ha már öngyilkos merénylőkké válnak, sokkal gyakrabban (az esetek 20%-ában) hajtanak végre célzott támadásokat, mint a férfiak (4%-ban). E támadások pedig inkább személyes, érzelmi, mint politikai indíttatásúak.

Öngyilkos merénylet Afganisztánban, Kabultól délre. Egy kutatás szerint a merénylők 80%-a háborús sérült, vagy valamilyen betegségben szenved.Forrás: AFP/Shah Marai

 

Van segítség

Működnek olyan civil szervezetek, amelyek általános információval szolgálnak magáról az öngyilkosságról, valamint segítséget nyújtanak a krízishelyzetben lévőknek és hozzátartozóiknak.

Magyarországon ilyen a Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége, a LESZ. Hívószáma a 116-123, mely a nap huszonnégy órájában egész Magyarországról állandóan elérhető, mobilról is hívható.

Honlapja a www.sos505.hu.

A LESZ szerepet vállal az öngyilkosság megelőzésében, szakszerű segítséget nyújt az öngyilkossági gondolatokkal küzdőknek, hozzátartozóiknak és a már gyászolóknak, valamint támogatja a kutatómunkát.