Negyvennyolcmillió éve kezdhettek vízen futni a Jézus-gyíkok

2015.07.03. 15:26

Tizenhétmillió évvel a dinoszauruszok kihalása után kezdhettek el a vízen futni a világ első "Jézus-gyíkjai" – állapította meg a PLOS ONE című folyóiratban közölt tanulmány újonnan felfedezett kövületek alapján.

A Közép- és Dél-Amerika esőerdeiben honos baziliszkuszok (Basiliscus) meglehetősen furcsa lények. Tekintetük ugyan nem halálos és a leheletük sem mérgező, mint a legendák baziliszkuszainak, de több különleges tulajdonsággal is magukra vonják a figyelmet.

A baziliszkuszok rendszerint az esőerdőkön áthaladó folyók vagy kisebb tavak partján élnek, és apró rovarokkal táplálkoznak a levelek között. Méretük általában nem haladja meg a 25 centimétert, de a homloklebenyes baziliszkusz (Basiliscus plumifrons) mérete - farkával együtt - eléri a 75 centimétert is.

Basiliscus plumifronsForrás: Wikimedia Commons

A gyíkok úgy teszik "üzemképessé" magukat minden nap, hogy a napon sütkérezve melegítik föl a testüket. Ilyenkor rendkívül könnyen áldozatul eshetnek a ragadozóknak, például ragadozó madaraknak, kígyóknak vagy az esőerdőben vadászó emlősöknek. Az evolúció folyamán azonban a baziliszkuszok egyedülálló menekülő mechanizmust fejlesztettek ki. Beugranak vagy belepottyannak a vízbe, majd átszaladnak azon. Innen kapták becenevüket: Jézus-gyík vagy Jézus Krisztus-gyík. Az állatok trükkjének titkáról az Origo korábbi cikkében olvashat bővebben.

Az első vízenjáró

Mikor kezdődhetett a vízen járó gyíkok története? Erről az egyesült államokbeli Wyoming államban talált fosszíliák adnak információt. A leletek az eocén földtörténeti korban, nagyjából 48 millió évvel ezelőtt élt Babibasiliscus alxi nevű fajhoz tartoznak. A kutatók magyarázata alapján az állat latin elnevezésében szereplő „Babi” szó a lelőhely térségében élő sóson (shoshone) indián törzs nyelvén azt jelenti: unokabáty. A névválasztás nem véletlen, az egykor élt hüllő oldalági rokoni kapcsolatban állt a többi Jézus-gyíkkal.

Morcos tekintete lehetett

A tanulmány szerzője, Jack Conrad (American Museum of Natural History) szerint Wyoming ősi klímája a mai trópusokéra emlékeztetett, a most felfedezett gyíknak pedig kedvezett az effajta vizes, buja élőhely.

A kutató véleménye szerint a hüllő kövülete azt sugallja, hogy az ősállat több mint 60 centiméter hosszú lehetett és nappal volt aktív, idejének nagy részét pedig a fákon töltötte. A koponyán talált csontkinövés miatt – amely árnyékot biztosított a szemeknek - a lény úgy nézett ki, mintha folyamatosan „dühös” lenne. Fogazata alapján kígyókat, gyíkokat, halakat, bogarakat, sőt növényeket is fogyaszthatott. A szakértők szerint nagyobb arccsontja arra enged következtetni, hogy méretes zsákmányt is elejthetett.

Az ősi Jézus-gyík koponyájaForrás: © 2015 Jack L. Conrad

Wyoming természetesen ma már nem otthona a Jézus-gyíkoknak, jelenlegi élőhelyük Mexikótól Kolumbia északi részéig terjed. Az eredeti kutatást itt olvashatja.

KAPCSOLÓDÓ CIKK