Továbbra sem tudni mi történt az európai leszállóegységgel

Európai tudósok továbbra is bizonytalanok abban, hogy működőképes állapotban landolt-e előző nap a Marson az ExoMars orosz-európai űrexpedíció TGO űrszondájának leszállóegysége - közölte csütörtökön az Európai Űrügynökség.

A leszállás kísérlete továbbra is néhány nyitott kérdést vet fel, amelyeket elemezni kell"

- mondta Johann-Dietrich Wörner, az ESA igazgatója csütörtökön újságíróknak. Hozzátette, nem tudja biztosan kijelenteni, hogy a Giovanni Schiaparelli olasz csillagászról elnevezett 577 kilós modul egy darabban van. Az ESA egyik illetékese szerint körülbelül 50 másodperccel a tervezett leszállás előtt veszítették el a kapcsolatot a leszállóegységgel.

Tudósokhoz olyan adatok jutottak el, amelyek szerint a leszállóegység hőpajzsa és ejtőernyője sikeresen működésbe lépett, de nem világos, hogy mi történt az utolsó másodpercekben a leszállás előtt, semmilyen adat nem érkezett a Mars felszínéről.

Forrás: ESA

A Beagle 2-vel már pórul jártak

Egy űreszköz leszállása a Marson igen bonyolult feladat, számos korábbi misszió nem járt sikerrel. Az ESA Beagle 2 modulja 2003-ban ugyan leszállt a Marsra, de napelemei nem nyíltak ki teljesen, emiatt nem tudott kommunikálni a földi irányító központtal.

A Schiaparelli modul vasárnap vált le szállítóegységéről, a Trace Gas Orbiter (TGO) űrszondáról. Az 577 kilogrammos egység hőpajzsot, ejtőernyőt és rakétákat használva fékezett le óránkénti 10 kilométeres sebességre a bolygó felszínéhez közeledve, miután 21 ezer kilométeres óránkénti sebességgel szerdán belépett a Mars légkörébe. Fő feladata az lenne, hogy az élet jelei után kutasson a vörös bolygó felszínén.

A TGO a bolygó feletti 400 kilométeres magasságból adatokat gyűjt - egyebek között metán nyomai után kutat -, az elképzelések szerint legalább 2022-ig. Az élet valamikori jelenlétének lehetséges jelzőjeként számon tartott metánt elsőként az ESA Mars Express nevű műholdja fedezte fel 2004-ben a bolygó légkörében.

A Schiaparellit és a hordozót március 14-én indították el a kazahsztáni Bajkonurból. Az európai-orosz expedíció, amelybe az ESA 1,3 milliárd, a Roszkoszmosz pedig egymilliárd eurót fektetett, a várakozások szerint újabb lépéssel hozza közelebb az űrhajósok első Mars-utazását.