Épségben fennmaradt agyak a spanyol polgárháború idejéből

spanyol polgárháború
Toledo ostroma. A hadifoglyokat gyakran lőtték agyon. A tömegsírban megtalált tetemek is tömeges kivégzést bizonyítanak
Vágólapra másolva!
Spanyol polgárháborús tömegsírból előkerült, természetes módon konzerválódott 45 emberi agyat és egy szívet tanulmányoznak a Galíciai Törvényszéki Orvosi Intézet (IMELGA) kutatói.
Vágólapra másolva!

Épségben fennmaradt agyak és szívek kerültek elő a háborús tömegsírból

A Burgos városának közelében, a La Pedraja nevű hegyen található tömegsírba 1936 júliusa és novembere között temették a környéken elfogott, majd kivégzett köztársaságpártiakat Franco tábornok katonái. Mind a 104 áldozatot tarkón lőtték. Közülük 16 embert sikerült azonosítani.

Franco tábornok, a spanyol nacionalisták főparancsnoka (a képen középen jobbra) Henrich Himmler, SS-főnök, és más náci vezetők társaságában Forrás: Bundesarchiv/O.Ang.

Több áldozat földi maradványát egyedülálló módon konzerválta a természet, az elmúlt években fokozatosan feltárt tömegsírban lévő koponyák közül 45-ben az agy épen maradt, nem bomlott le.

A polgárháború a baloldali második spanyol köztársasági kormány elleni katonai zendüléssel kezdődött el,

1936. július 17-én, amely csak részben volt sikeres.

Tömeg ünnepli Madridban a baloldali második köztársaság kikiáltását Forrás: Bundesarchiv/O.Ang.

Miután a lázadó jobboldali katonáknak nem sikerült eltávolítaniuk a kormányt, a mélyen megosztott ország súlyos polgárháborús konfliktus színterévé vált. A baloldali kormányt a Szovjetunió, míg a Francisco Franco tábornok vezette nacionalistákat a náci Németország támogatta hadianyaggal és „önkéntesekkel".

A német Condor Légió egyik heinkel He-111 típusú bombázóját bevetésre készítik elő, a spanyol polgárháború idején Forrás: Bundesarchiv/O.Ang.

Az 1939.áprilisáig tartó véres konfliktusban mindkét oldal tömegesen követett el súlyos atrocitásokat.

A szokatlanul hűvös és esős idő konzerválta a holttesteket

Fernando Serrulla törvényszéki antropológus szerint a tömegsírból feltárt testrészek kiváló állapota azzal magyarázható, hogy a hegyen a talaj agyagos és igen savas. A kivégzések időszakában pedig szokatlanul hűvös és esős volt az időjárás a környéken.

A polgárháborúban mindkét szemben álló fél tömegesen követett el atrocitásokat Forrás: Wikimedia Commons

A víz megakadályozta, hogy a rothadást okozó mikrobák elszaporodjanak a koponyában,

az agy pedig, mivel zsír található benne, "elszappanosodott", és eredeti mérete mintegy hatodára zsugorodott - részletezte a szakember, aki több mint 30 éves tudományos pályafutása során még sosem látott ilyet. A hullaviaszos átalakulásnak (adipocere) elsősorban környezeti előfeltételei vannak. A test zsírszöveteit a halál beállta után a különböző enzimek elkezdik lebontani., amelynek során glicerin, és szabad zsírsavak keletkeznek. Amennyiben az elhunyt teteme olyan talajba kerül, amelyben magas az alkáli-földfémek aránya, akkor a talajban található ionok a szabad zsírsavakkal szappant alkotnak.

Toledo ostroma. A hadifoglyokat gyakran lőtték agyon. A tömegsírban megtalált tetemek is tömeges kivégzést bizonyítanak Forrás: Wikimedia Commons

A holttest ilyenkor sokáig megtartja eredeti struktúráját, a tetem anyaga pedig a viaszra emlékeztet. Nagy nedvességtartalmú talajban, és például a hideg vízben is kialakulhat a szaponifikáció.

Mindkét oldal tömegesen követett el kegyetlen atrocitásokat

A kutatók mikroszkóp alatt vizsgálva megállapították, hogy az agyak még mindig őrzik az idegi struktúrákat, és nyomuk van olyan, a halál előtti traumás sérüléseknek is, amelyek az áldozatok kínzására utalnak.

Franco tábornok nacionalista tisztek társaságában Forrás: Wikimedia Commons

Az 1936 és 1939 közötti spanyol polgárháborúban több mint félmillió ember vesztette életét.

A spanyol szakemberek több mint kétezerre becsülik a polgárháborús tömegsírokat, amelyek közül idáig mintegy 300-at tártak fel, bennük körülbelül hétezer áldozat maradványaival.

Köztársaságiak bevetés közben,a Szovjetuniótól kapott T-26-os harckocsival Forrás: Wikimedia Commons

Paul Preston brit történész a nacionalisták által kivégzettek számát 130 ezer fő körülire teszi, 1937 februárjában például

Málaga elfoglalása után egyetlen nap alatt 7000 embert lőttek agyon,

a sevillai mészárlásnak pedig egymagában 8000 áldozata volt. A baloldaliak vörös terrorja sem volt kevésbé kíméletlen, a köztársaságiak által kivégzettek számát 55 ezer fő körülire teszik a történészek.

Antiklerikális baloldaliak egy templom kifosztása után, stólába öltözve. A marxisták kiméletlen irtóhadjáratot folytattak az egyházi személyek ellen Forrás: Bundesarchiv/O.Ang.

A marxista, antiklerikális köztársasági kormány valóságos irtóhadjáratot folytatott a klérus ellen,

amelynek püspökök, papok, valamint szerzetesek és apácák ezrei estek áldozatául. A vörösök a boltok illetve kisüzemek tulajdonosait mint „kapitalistákat" agyonlőtték, ha csak a legkisebb gyanúja is felvetődött annak, hogy nem szimpatizálnak a rendszerrel.

A Nemzetközi Brigádok egyik önkéntes egysége esküt tesz. A Nemzetközi Brigádokba elsősorban az európai országok kommunistái léptek be Forrás: Wikimedia Commons

A véres polgárháború 1939. április 1-én a nacionalisták győzelmével végződött.