Indonézia az úgynevezett pacifikus tűzgyűrű vulkánilag egyik legaktívabb területének számít. A várakozásokra rácáfolva fél évszázadnyi szunnyadás után november 25-én ismét életre kelt a népszerű turistaparadicsom, Bali szigetén az Agung.
Vörösre színeződött a vészjóslóan magasba emelkedett kitörési felhő
November 25-én helyi idő szerint délelőtt fél 11-kor robbanásos kitörés indult a vulkánon. A szeizmogramokon (földrengéseket jelző ábrán) nem sok változás látszott, ami arra utalt, hogy a kitörés freatikus jellegű volt, azaz azt a felszínalatti vizek túlhevülése, hirtelen gőzzé válása okozta. Ilyenkor a magma nem jut a felszínre,
a robbanás a felszín alatti kőzeteket veti szét
és ezek piciny, szétrobbant darabjai kerülnek ki a vulkánból.

Ez már a második ilyen kitörés, korábban a múlt héten kedden volt egy rövid időtartamú, hasonló jellegű vulkáni működés. A forgatókönyv azonban most másképpen íródott. A vulkáni hamukibocsátás nem lankadt, sőt estére a kitörési felhőt már vöröses szín festette meg.
Ez arra utalt, hogy a magma egészen a felszín közelébe emelkedett.
Ez a szeizmogramokon kis amplitúdójú, folyamatos földremegést jelző rajzolatban nyilvánult meg, ami helyi idő szerint délután 4 órától volt követhető.

A vulkáni működés vasárnap reggel is folyamatos volt,
a kitörési felhő több mint 6 km tengerszint feletti magasságba emelkedett és délkelet felé sodródott.
A repülési riasztási szintet a legmagasabb fokozatra, vörösre emelték.

Bali repterén néhány repülőgép járatot törölni kellett. Vulkáni hamuesőt jelentettek a környező településeken, a lakosság körében szájmaszkok kiosztását kezdték meg. A korábbi, több mint 140 ezer kitelepített lakosságból 25 ezren még mindig ideiglenes sátrakban laknak, a vulkán 7,5 km körzetében továbbra is tilos belépni.
A hindu papok rossz ómennek tekintették a vulkán mocorgását
A hatóságok hangsúlyozták, hogy a vulkáni működés ellenére a turisztikailag népszerű Bali (tavaly több mint 5 millióan érkeztek a szigetre) továbbra is biztonságos. A több mint egy hónapja tartó földrengés sorozat és
a kapcsolódó vulkáni veszély miatt már sokan mondták le útjukat,
ami több mint 110 millió dollár bevétel kiesést okozott a helyi turizmusnak.

Az Agung vulkán a helyi hinduk szent hegye, ahol a hitvilágnak megfelelően minden 100 évben megtisztulási szertartást kell tartani. Ezt a hegy közelében lévő Besakih templomban tartják. Ez történt 1963 februárjában is, amikor a vulkán mozgolódni kezdett.

A hindu papok ezt rossz előjelnek tekintették, és ezért szerették volna elhalasztani a szertartást.
Az akkori elnök azonban ehhez nem járult hozzá. A bekövetkező heves vulkáni működést aztán a helyiek az istenek figyelmeztető haragjának tekintették, amiért a szertartást nem tartották meg megfelelően.

A Besakih templomot azonban elkerülte a rombolás. A megtisztulási ceremóniát végül 1969-ben tartották meg, remélve hogy legalább 100 évig nem történik különösebb baj. Az Agung nem túl gyakran működő tűzhányó, azonban nem várta ki az egy évszázadot!
Nem kizárt, hogy globális kihatása lesz az Agung tombolásának
A vulkán közelében néhány hete volt ismét hindu ünnepi megmozdulás, a hindu papok a tűzhányó kráterének peremére is felmentek, hogy békére intsék a hegy szellemeit. A történet azonban ismét másképp alakult. A hosszú, több mint egy hónapos földrengés sorozat után kitört a vulkán. De vajon most mi várható?
1963-ban a vulkáni működés következtében több mint 2000-en haltak meg.

Most sokkal többen laknak a tűzhányó közelében, azonban a vulkáni veszély kezelése is sokat fejlődött az elmúlt évtizedekben. A bali vulkanológusok és a helyi hatóságok egymással együttműködve eddig példaértékűen kezelték a helyzetet. Most azonban újabb fejezet kezdődik.

Eddig a felszínen nyugodtnak tűnő hegy melletti várakozás jelentette a fő gondot, most a vulkáni működés kimenetele. 1963-ban az erős hamuhullás mellett az időszakosan lezúduló, több kilométer távolságba eljutó, mindent elsöprő piroklaszt-árak jelentették a fő veszélyt, amelyek most is bekövetkezhetnek.

A helyi veszélyhelyzet mellett azonban nem kizárt, hogy globális kihatása is lesz a kitörésnek
amennyiben nagy mennyiségű, kéngazdag magma tör fel és a kitörési felhő a magas légrétegekbe, a sztratoszférába is bejut. Ekkor előfordulhat, hogy a vulkáni működés kihatással lesz az éghajlatra és csökkentheti globálisan a hőmérsékletet.

Természetesen ezek egyelőre csak lehetőségek, és még sok a kérdőjel a vulkáni működés későbbi kimenetelét illetően. Azonban az Agung eddigi vulkáni története arra utal, hogy ezekre az eshetőségekre is fel kell készülni.
Mai rövid helyzetkép
Most, november 27-én a vulkáni kitörés fluktuálva, azaz hol erősebben, hol gyengébb intenzitással, de tovább zajlik. Az erős esőzés következtében iszapárak (laharok) rohannak le a hegy déli oldalán, és ezek mindent elsöprő,
romboló erejük miatt különösen nagy veszélyt jelentenek.

A helyi hatóságok ismét a legmagasabb, 4-es fokozatra emelték a készültségi fokozatot, ami azt jelenti, hogy a vulkán 10-12 km-es körzetéből a lakosoknak el kell hagyniuk a területet. A reptereken több járatot töröltek.
(A szerző az MTA doktora,geológus, vulkanológus, az ELTE Kőzettani-Geokémiai Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára)