Hatalmas napernyővel védenék a Nagy-korallzátonyt

2018.03.28. 11:21

Óriási "napernyőként" működő vízfelszíni védőréteg kifejlesztésén dolgoznak ausztrál kutatók, hogy megvédjék a Nagy-korallzátonyt a további korallfehéredésektől - jelentette be a világ legnagyobb koralltelepének megóvásával foglalkozó Great Barrier Reef Foundation, hozzátéve, hogy a korai laboratóriumi tesztek jó eredményekkel kecsegtetnek.

Anna Marsden, az alapítvány ügyvezető igazgatója szerint a "Nap-pajzs" ötvenezerszer vékonyabb az emberi hajszálnál, teljes mértékben biológiailag lebomló és ugyanazt az anyagot tartalmazza - kalcium-karbonátot -, amely a korallok kemény vázát alkotja.

A kutatók szerint a vízfelszínen - és nem közvetlenül a virágállatokon - kifeszülő védőréteg nagyjából két-három napig tudna megmaradni a helyén a szélsőségesen meleg időszakokban. Marsden szerint az ultravékony védőréteg megóvja a víz alatt élő teremtményeket, mivel bizonyítottan képes elnyelni az ultraibolya sugárzás akár 30 százalékát is, csökkenti a vízhőmérsékletet és nincs negatív hatással a tengeri élővilágra.

A kutatók szerint a Nagy-korallzátony egészét ugyan nem lehetne lefedni a speciális réteggel, ám egy-egy korallfehéredést megelőzően, vagy annak folyamán célzottan lehetne védelmet biztosítani a koralltelep bizonyos - például turisztikai szempontból fontos, vagy a tengeri élőlények számára elengedhetetlen élőhelyeket jelentő - régiói számára.

Forrás: AFP/Sarah Lai

Az elképzelés az, hogy a forró nyári napokat megelőzően a kutatók hajókkal kihelyeznék a vízfelszínre a védőréteget a korallzátony fontos területein. A kutatók most nagyobb volumenű teszteket akarnak végezni annak megfigyelésére, hogy miként viselkedik a "Nap-pajzs" a vízfelszínen, majd idővel élesben is kipróbálják a fejlesztést az óceánon.

Megvan benne a lehetőség arra, hogy világszerte használják a korallzátonyok védelmére a forró nyári napokon" - mondta Marsden. Az északkelet-ausztráliai partok melegebb vizei jelentős korallfehéredést eredményeztek 2017-ben a világörökségi helyszínek közé tartozó Nagy-Korallzátony mentén, először fordult elő, hogy a pusztító természeti jelenség két egymást követő nyáron is lesújtott a virágállatokra. A korallfehéredés a beteg korallzátonyok jellegzetes vonása. Amikor a tengervíz túlságosan felmelegszik, a korallokban élő, azok színét adó algák kilökődnek, és csak a fehéres színű mészváz marad utánuk. Ha a folyamat hosszan tart, a korallok elpusztulnak, ami súlyos csapást jelent az élőhelyként és táplálékként a korallokra támaszkodó halakra és rajtuk keresztül az emberekre is.