Drónok, zsúfolt légtér, lézervakítás - veszélyek a levegőben

2018.11.22. 21:26

A légi közlekedés az elmúlt évtizedekben soha nem látott minőségi – és ami különösen fontos –, robbanásszerű mennyiségi fejlődésnek indult. Szemben az 1950-es 60-as évekbeli „hőskorral”, a polgári repülés ma már nem valamiféle különleges kalandnak, hanem az utazások hétköznapi eszközének számít. Emiatt azonban évről-évre egyre több kondenzcsík keresztezi az égboltot, új kihívások elé állítva a repülésbiztonság garantálásának egyik legfontosabb szervezetét, a légi irányítást. A hazai légi irányítás fellegvárának számító HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgáltató Zrt. vezérigazgatója, Szepessy Kornél exkluzívan nyilatkozott az Origónak a legújabb kihívásokról, beavatva olvasóinkat a légi irányítás zárt és misztikus világába is.

Amennyire látványos és sokak által csodált tevékenység az utasszállító gépek pilótái, a hajózók munkája, a „kulisszák mögött” rejtőző légi irányítók feladatai ehhez képest sokkal kevésbé ismertek a nagyközönség előtt. Pedig a repülésbiztonság nagyon nagy része e „láthatatlan légión” múlik. Mit is jelent tehát a légi irányítás, és melyek azok a legfontosabb feladatok, amiket ellát?

A légi navigációs feladatok ellátása az 1944-ben aláírt chicagói egyezmény alapján nemzeti hatáskörbe tartozó tevékenység. Ennek megfelelően a HungaroControl Zrt. száz százalékig állami tulajdonban álló, de költségvetési támogatás nélkül működő szervezet.

A pilóták tevékenységéhez képest a légi irányítók munkáját sokkal kevésbé ismeri a nagyközönségForrás: Elter Tamás

A légiforgalmi irányítás munkája az úgynevezett ellenőrzött légtérre terjed ki – a 10 ezer és 66 ezer láb közötti magasságot, illetve az irányított repülőterek földig érő légterét tekintjük ellenőrzött légtérnek –, amit a hazai államhatárokon belül a HungaroControl ellenőriz a polgári légi forgalomban. (Megjegyzés: A repülésben lábban adják meg a magasságot – egy láb 31 cm –, ennek megfelelően az ellenőrzött légtér egyezményes határai a budapesti repülőtér légterén kívül 3000, illetve 20 000 méter magasság között húzódnak.)

A HungaroControl repülésirányító központjaForrás: Polyak Attila- Origo

A légi irányítók az ellenőrzött légtérben dolgoznak.

Az egyik legfontosabb feladatuk, hogy az azonos repülési magasságon haladó gépek közötti minimális vízszintes elkülönítéskén 5 mérföld, az eltérő magasságban repülő gépek között pedig az ugyancsak minimumként előírt 1000 láb (300 méter) függőleges elkülönítést biztosíták, a légtérben adott időben tartózkodó összes gép között. (Megjegyzés: a repülésben a távolságot tengerészeti mérföldben – Nautical Miles, NM – adják meg. Egy tengeri mérföld kereken 1,85 kilométer.)

Szepessy Kornél, a HungaroControl vezérigazgatójaForrás: Polyak Attila - Origo

Kicsit szemléletesebben, képzeljünk el a levegőben egy öt mérföld (9,25 kilométer) átmérőjű, és 1000 láb (300 méter) magas hengert, középpontjában a repülőgéppel.

A légi irányítóknak arról kell gondoskodniuk, hogy ezek a „hengerek” sohase metsszék egymást.

A hazai légi irányítókat munkájukban – mindenfajta túlzás nélkül – valóban első osztályú és minden szempontból világszínvonalú technika szolgálja ki.

A légi irányítás munkáját világszínvonalú csúcstechnológia segítiForrás: Polyak Attila - Origo

A HungaroControl technikáját a francia Thales szolgáltatja, amit a hazai szakembereink javaslatait figyelembe véve fejlesztettek ki, illetve fejlesztenek tovább.

Mekkora létszámmal látja el a HungaroControl a magyar légtér felügyeletét és az irányítási feladatokat? Ez ugyanis 24 órás tevékenység a javából, ami ráadásul az év minden napján biztosítandó, tehát a légi irányítás számára nincsen munkaszüneti nap vagy ünnepnap, a feladatokat ugyanúgy el kell látni éjszaka és hajnalban, mint karácsonykor vagy éppen húsvét ünnepén.

Ez valóban így van.

Jelenleg 180 aktív, szakszolgálati engedéllyel rendelkező irányítónk van,

közülük 105-en a magas légteret, a többiek az úgynevezett aproach (megközelítési) légteret és a toronyirányítást végzik.

Közismert, hogy évről-évre jelentősen növekszik a légi forgalom, ami nyilván a hazai légteret és a légi irányítás munkáját is érinti. Mennyire tapasztalható a szezonalitás a légi közlekedésben, azaz vannak-e olyan kiemelkedő csúcspontok, amikor különösen zsúfolt a légtér?

A kérdésre válaszolva elmondhatom, hogy a forgalom durván szezonális. Éves szinten a július-augusztus az egyik legkiemelkedőbb csúcs, heti szinten pedig a szombati nap. Egyébként ez a fajta szezonalitás még napi szinten is jelentkezik, az éjszaka aránylag szellős,

és néhány délutáni órában tetőzik a csúcs, amikor a forgalom az átlag tíz-tizenkétszeresére ugrik fel.

A vezénylésekben pedig ezt is figyelembe kell venni, mert bármilyen erős forgalmi helyzetben is képeseknek kell lennünk az összes irányítási feladat magas színvonalú ellátására.

A légtér forgalma durván szezonálisForrás: Polyák Attila - Origo

Egyébként 2014 júliusa után,

amikor Ukrajna légterében lelőtték a Malaysia Airlines egyik  utasszállítóját,

az ukrán légteret az „unsafe”, azaz a nem biztonságos kategóriába sorolták át.

2014 júliusában Ukrajna felett – máig tisztázatlan körülmények között – légvédelmi rakétával megsemmisítették a Malaysia Airlines egyik Boeing 777-es típusú utasszállítóját (a kép illusztráció)Forrás: Wikimedia Commons

Ez többek között azt jelenti, hogy az ukrán légtéren keresztülhaladó hosszú járatú gépek biztosítási díjai jelentősen megemelkedtek, ami miatt ezeknek a járatoknak a struktúrájában olcsóbbá vált elkerülni Ukrajnát.

Emiatt 2014. második felétől a magyar légtér forgalma szinte egyik pillanatról a másikra 20 százalékkal megnövekedett.

De az ukrajnai helyzettől függetlenül, minden évben pár százalékkal emelkedik a forgalom, és ez már egy régebbi tendenciának számít.

2018 rekordokat dönt a forgalom emelkedésébenForrás: Polyák Attila - Origo

2017-ben a 3-4% körüli prognózissal szemben például több mint 9 százalékkal nőtt a forgalom, idén októberben pedig már elértük a 10 százalékos növekedést,

ami abszolút rekordnak számít.

Idén fog először megtörténni – most már biztosra mondhatom –, hogy átlépjük az egymilliós járatszámot a budapesti induló, érkező, a magyar és a koszovói légtérben áthaladó és a magyar alacsony légtérben közlekedő légi járműveket illetően.

Mit jelent közelebbről, a számok nyelvén például az idei évben tapasztalt jelentős forgalomnövekedés?

Nos, idén októberben az előző év hasonló adataival összevetve,

egész pontosan 11,2 %-os növekedést regisztráltunk, ami összesen 85 992 légi járműnek felel meg.

Az átrepülő forgalom először lépte át a 70 ezres légi jármű számot, ennyi gép négy éve, még az augusztusi csúcsidőben volt a magyar légtérben.

Októberben több mint 85 ezer légi jármű vette igénybe a magyar légteretForrás: Elter Tamás

Talán érdemes megemlíteni, hogy a hazai növekedés pont a háromszorosa az európai átlagnak,

amit a közép-kelet-európai forgalomnövekedés is indukál, például a Lengyelországból kiinduló, magyar légtéren áthaladó forgalom 30%-kal növekedett.

A Budapest Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér forgalma ugyancsak több mint 11 százalékkal emelkedett 2017-hez képestForrás: Elter Tamás

A Budapesti Liszt Ferenc nemzetközi repülőtérnek (BUD) a 2017-es év hasonló adatait alapul véve 11,3%-al emelkedett a forgalma, túllépve a tízezres számot, de a nem ellenőrzött, vagyis a kisgépes légtér forgalma is növekedett.

Ha jól tudom, a HungaroControl nemcsak polgári, hanem katonai irányítási feladatokat is ellát, 2014-től pedig már külföldi légtérben is dolgozik. Hallhatnánk erről valamit bővebben?

A magyar légtér a rendszerváltás óta alapvetően polgári, amiben viszont a katonai gépek közlekedését is biztosítani kell,

és ezt a feladatot ugyancsak a HungaroControl látja el,

a katonai gépek ország feletti átrepülését irányítva. 2012-ben született meg az a döntés, hogy a NATO Magyarország és a HungaroControl bevonásával irányítja a koszovói légteret.

2012-ben született meg a döntés, hogy a NATO a HungaroControlt kéri fel a koszovói légtér ellenőrzéséreForrás: Polyák Attila - Origo

A koszovói légtér 2014. április 4-én nyílt meg ismét, és azóta látjuk el gyakorlatban a KFOR számára az irányítási feladatokat.

Ez a megbízás a munkánk nagyon magas szintű szakmai elismerése volt,

hiszen egy nem szomszédos ország polgári magas légterét kell kontrollálnunk, ami egyfajta szakmai bravúrnak számít. A feladat ellátásához Szerbiától, illetve Makedóniától is vásárlunk rádió és radarkapacitást, és tökéletesen működik a rendszer.

A HungaroControl repülésirányító központjaForrás: Polyák Attila - Origo

A NATO részéről öt évre szólt az eredeti megbízásunk. Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete annyira elégedett a munkánkkal, hogy idén október 5én eldőlt - 2019. április 4, a megállapodás lejárata után -

további határozatlan időre meghosszabbították a köztünk fennálló szerződést.

A NATO felelős igazgatója személyesen fejezte ki elismerését az eddig végzett színvonalas munkánkért.

Úgy tudom, hogy a HungaroControl nevéhez több, a légi irányítással kapcsolatos innováció, úttörő jellegű kezdeményezés is fűződik. Hallhatnánk ezekről valamit?

2015 februárjában vezettük be a szabad útvonalhasználatot az átrepülő gépek számára, méghozzá 0-tól 24 óráig, és a teljes magas légtérre kiterjedően. Ezt az aránylag új és rendkívül rugalmas lehetőséget az eddigi visszajelzések alapján a légitársaságok igen nagyra értékelik, sőt, a példa ragadósnak bizonyult.

A HungaroControl 2015-ben vezette be a szabad útvonalhasználatot az átrepülő gépek számáraForrás: Polyák Attila - Origo

A szabad útvonalhasználatnak köszönhetően az átrepülésekkel a légitársaságok összesen évi 9 millió dollárt takarítanak meg, és amit különösen fontosnak tartok,

hogy összességében ez az intézkedés mintegy évi 48 millió kilogrammal csökkentette a légtérbe kerülő szén-dioxid-kibocsátást.

Ez a rendszer annyira sikeresnek bizonyult, hogy idén megkaptuk érte a dubai Airport Show innovációs díját is.

A jelentősen megnövekedett feladatok ellátása nyilván a technika folyamatos fejlesztését igényli, ami igen magas költségekkel jár, és említette, hogy a HungaroControl hiába állami cég, nem kap költségvetési támogatást.

A fejlesztésekhez sikeresen tudjuk igénybe venni az európai uniós támogatásokat. Nemrég a távirányítású tornyok továbbfejlesztéséhez sikerült egy 10 millió eurós pályázati támogatást elnyernünk, ez a HungaroControl valaha volt legnagyobb uniós támogatása.

A HungaroControl repülésirányító központja. A technikának folyamatos lépést kell tartania a növekvő igényekkelForrás: Polyák Attila - Origo

Innovációs támogató tevékenységet nyújtottunk többek között a dubai reptérnek,

akiknek egy kényszerhelyzeti torony koncepcióját készítettük el, de a szingapúri nemzetközi repülőtérnek is dolgozunk.

Vannak-e úgynevezett tiltott légterek az országban, és mit jelent ez közelebbről?

A légi forgalom számára egyetlen abszolút tilalmi hely a paksi atomerőmű körül behatárolt biztonsági légtér. Természetesen  vannak az országban katonai légterek.

A polgári és a katonai irányítás közötti kooperáció nagyon jó és igen rugalmas,

ami azt jelenti, hogy a katonai légterek – nyilván a katonai célú használat elsőbbségének figyelembe vételével és a katonai használaton kívüli időszakban– nyithatók és igénybe vehetők a polgári forgalom számára is.

Nem egyszer hallani a hírekben, hogy Kecskemétről magasba emelkedtek a Gripenek, egy-egy, az ország légterébe azonosítás, illetve az irányítással való kapcsolatfelvétel nélkül beérkezett légi jármű elfogására. Ezekkel a „néma” gépekkel a légi irányítás próbálja meg elsőként felvenni a kapcsolatot. Mi a protokoll, ha egy gép nem válaszol az irányítás kapcsolatfelvételi kísérleteire? 

Egy ilyen esemény általában úgy kezdődik, hogy valamelyik szomszédos légi irányítás, az osztrák, a szlovák vagy a román kollégák jelzik a légiforgalmi irányítóink felé, hogy rádiózás nélküli gép közelít a magyar határhoz. Amikor az irányító "átveszi" a rádiócsendben haladó gépet, egy-két percig kísérletezik a kapcsolatfelvétellel.

A légi irányítás központjában először megkísérlik a „néma” géppel való kapcsolatfelvételtForrás: Polyák Attila -Origo

Ha ez nem jár sikerrel, az erre előírt – nem nyilvános – csatornákon a szükséges információkkal együtt elküldi a riasztást az illetékes honvédelmi egységnek,

ahol a további intézkedésekről döntenek.

Annak ellenére, hogy a több résztvevős döntési folyamat igen alapos, nagyon gyorsan lezajlik az ilyen típusú riasztási eljárás.

A  honvédség MH 59. Szengyörgyi Dezső légibázisáról felszálló JAAS Gripen vadászgépek a légi irányítás jelzése alapján elfogják a British Airways egyik bejelentkezést elmulasztó utasszállítóját a magyar légtérbenForrás: Youtube/Zenobia

Még abban az esetben is, ha a légi jármű nagy magasságon, illetve nagy sebességgel érkezik az ország légterébe, nincs esélye, hogy ellenőrzés nélkül elhagyja azt,

mert a magasba emelt vadászgépkötelék perceken belül elfogja az addig hallgatásba burkolózó gépet.

 

A Gripen látványa általában azonnal megoldja a rádiózás nélkül repülő gépek „technikai problémáit”Fotó: Tuba Zoltán - Origo

A tapasztalat szerint, a rádiózás nélkül haladó gép közelében hirtelen felbukkanó vadászgépek bejelentkezése és látványa általában azonnal „megoldja” a figyelmetlen személyzet technikai problémáját.

Ha már a híreknél járunk, arról is egyre gyakrabban hallani, hogy lézerrel vakítják el a futópálya felé süllyedő utasszállító gépek pilótáit. Mit lehet tudni ezekről a repülésbiztonságot súlyosan veszélyeztető esetekről?

A lézeres zavarások egyéni, és felelőtlen akciók. A leggyakrabban kézi lézerrel zavarják meg a gépek pilótáit. Ez egy valóban igen veszélyes és az utóbbi időben elharapódzott jelenség. Sajnos, egyre több jelzést kapunk az ilyenfajta zavarásokról.

A kézi lézer felelőtlen használata komoly repülésbiztonsági kockázatot jelenthet (a kép illusztráció)Forrás: MTI/EPA/ANA-MPA/Jannisz Koleszidisz

Az elkövetőket – akik nem tudatos, ártó szándékú, hanem felelőtlen emberek lehetnek – csak nagyon ritkán sikerül tetten érni.

E káros és veszélyes jelenség visszaszorításához a magáncélú lézertartás jogi szabályozására lenne szükség.

A légtér új jelenségei közé tartoznak az egyre jobban elterjedő drónok is, amelyekkel kapcsolatban éppen ma zajlott le egy konferencia Budapesten. Milyen kihívást, illetve új feladatokat jelent, és milyen szabályozást igényel a drónok egyre szélesebb körű terjedése?

Éppen a múlt héten történt egy olyan esemény, amikor két leszálló gép pilótái is drónt jelentettek rendkívül veszélyes, 60 méteres közelségből.

A drónok rohamos terjedése új kihívások elé állítja a légi irányítást isForrás: Szolnok RepTár

A drónok térhódítása természetes folyamat, de a példaként említett eset rávilágít arra, hogy

a restriktív szabályozás miatt olyan légtérben is felbukkannak és repkednek a drónok, ahol pedig nem kellene.

A kérdés komoly, amivel komolyan is kell foglalkoznunk. Mértékadó prognózisok szerint 2020-ra összességében nyolcmillióra növekedhet az üzemben tartott drónok száma.

A kihívás komoly, amivel komolyan kell foglalkozniForrás: Polyák Attila - Origo

Az elemzések szerint a világ vezető államai az elkövetkező években – 2025-ig – mintegy 60 milliárd dollárt fektetnek a dróntechnológia fejlesztésébe.

Úgy kalkulálunk, hogy 2025-ben napi szinten átlagban 27 ezer drónrepülés várható Magyarországon.

 

Csoportos drónvezérlésForrás: ELTE/YouTube

Összehasonlításként: Európában jelenleg napi átlagban 30 ezer hagyományos polgári repülésről beszélhetünk. Egy vadonatúj, megszületőben lévő iparág kibontakozásának lehetünk a szemtanúi.

A MIT raktárellenőrző drónja. Egy vadonatúj iparág megszületésének vagyunk a szemtínúiForrás: MIT

2025-re a drónalapú szolgáltatások értéke elérheti a 127 milliárd dollárt. Becslések szerint 2025-re az éves drónrepülések globális száma már a 10 milliós határt fogja súrolni.

A drónipar megjelenése és robbanásszerű fejlődése elengedhetetlenné teszi az ezzel kapcsolatos igényeket kiszolgáló, ám ugyanakkor a biztonságot is garantáló új és adekvát szabályozás megalkotását. Hogyan látja, mik lennének a legfontosabb feladatok, és drónügyben milyen szerepet vállalt a HungaroControl?

Nemcsak a nagyobb légijárműveket, hanem a drónokat is meg kell védeni egymástól.

A HungaroControl ezt felismerve létrehozta az UTM (UAV Traffic Management) Innovation Hub-ot, azaz Tudásközpontot,

amelynek többek között a megfelelő szabályozási környezet kialakítása, a hazai és regionális felhasználói igények figyelemmel kísérése, dedikált UTM kutatás-fejlesztés, valamint technológia- és rendszerfejlesztés, továbbá egy önálló portál kialakítása és üzemeltetése, illetve a megfelelő információáramlás biztosítása lesz a legfontosabb célja.

A HungaroControl proaktívan veszi ki részét a hazai új drónszabályok előlészítésébőlForrás: Polyák Attila - Origo

Elvitathatatlan, hogy új és adekvát drónszabályozásra van szükség. 

Jelenleg a drónfelhasználóknak eseti légtérigényt kell benyújtaniuk a hatósághoz, még jóval a tényleges felhasználási időpont előtt. A mostani keretek között a légtérhasználati engedély kiadása pedig akár a 30 napot is igénybe vehet.

Drónfelvétel a naplemente fényeiben pompázó Tihanyi Bencés ApátságrólForrás: Kálló Péter / Travelo

Ez a fajta szabályozás már nem életszerű, mert jelentősen meghaladja a hatóság erőforrás-lehetőségeit,

ugyanakkor roppant nehézkes, ami pedig nem éppen a drónhasználók jogkövető magatartását ösztönzi.

 

Olyan adekvát és rugalmas szabályozás szükséges, ami a drónfelhasználókat is szabálykövetésre ösztönziForrás: Polyák Attila - Origo

A jelenlegi körülmények között az illegális drónrepülés gyakorlatilag ellenőrizhetetlen, mert technikailag nem lehet felderíteni, ez pedig már jelentősen veszélyezteti a légiközlekedés biztonságát.

A légi irányítás számára is új kihívást jelent a drónok tömeges elterjedéseForrás: Polyák Attila - Origo

Az adekvát drónszabályozással a szabálykövetést kellene ösztönözni,

rugalmas, ám a biztonságot maximálisan szem előtt tartó keretek kidolgozásával. Mivel a tervezett UTM-feladatokat a HungaroControl lenne legalkalmasabb ellátni, társaságunk aktívan részt vesz az adekvát, életszerű, ugyanakkor biztonságos keretek megteremtésében.

KAPCSOLÓDÓ CIKK

Előző
  • 1
  • 2
Következő