Növényekkel teli szentélyt alakítanak ki a méheknek

Egyszerű növényekkel teli veteményeskertek és más, művelt területek segíthetnek megakadályozni a méhek pusztulását egy új kutatás szerint, amely a beporzók kedvenc nektárforrásait is megvizsgálta. A nem hivatalos „versenyt" a szeder, a boglárka, a pitypang, a levendula és a borágó nyerte.

Potenciális szentélyeket alakítanak ki

Veteményeskertek, gyomos sarkok és divatos kertek válhatnak a jövőben a méhek és más beporzók városi mennyországaivá. A világ méhállományát fenyegető veszély ténye már nem számít újdonságnak, és az okokat is többször vázoltuk:

a fő bűnös nagy valószínűséggel a klímaváltozás, ami hatással lehet a méhek élőhelyére és viselkedésére, valamint az intenzív mezőgazdaság, különösen az egyes növényvédőszerek alkalmazása.

Csaknem egy évtizede központi kérdés a kaptárelnéptelenedés Forrás: wikemedia

Emellett veszély jelentenek rájuk az olyan betegségek, mint a kaptárelhagyás és a rovarirtó szerek nagymértékű használata. És mivel Európában az öt legjelentősebb porzórovar közül három méh,

a rovarok ezért kulcsszerepet játszanak a legkedveltebb gyümölcsök, zöldségek és magvak nagy részének termesztésében.

A méhek pusztulásának egyre növekvő száma különösen az utóbbi években vált aggasztóvá, így a kutatók most a városokat, mint „potenciális szentélyeket" javasolják a megmentésükre.

Ellenállóbbá válnak a klímaváltozással szemben

A Bristol Egyetem kutatók elsőként a földhasználati típusokat azonosították a városokban, majd megkeresték a beporzók kedvenc helyeit és virágait. Meglepve tapasztalták, hogy utóbbiak között több gyomnövény is található. A több mint ötven főből álló kutatócsoport két éven át figyelte a méheket.

Ha kihalnak a méhek, kihal az emberiség? Forrás: Thinkstock

Az eredmények lehetővé tették számukra, hogy a legjobb módszereket dolgozzák ki annak érdekében, hogy segítsenek a beporzó fajok gazdag keverékét a fennmaradásban, amelyek segítségükkel ellenállóbbá válhatnak az éghajlatváltozással és más kihívásokkal szemben. A két éves munkát követő jelentés alapján

a legjobb stratégiát az allokációk számának növelése jelenti:

ha a közparkokba a beporzók által kedvelt növényeket ültetik és ritkábban is nyírják itt a füvet, akkor az nagy szerepet játszhat a méhpopuláció pusztulásának csökkentésében.

Mindkét fél számára nyerő helyzet áll fenn

A veteményeskertek legalább ilyen jó helyet biztosíthatnak a beporzóknak, miután a gyümölcs- és zöldségfélék keverékét, valamint őshonos növényeket és gyomnövényekkel teli sarkokat is adnak.

Az európai méhek csaknem negyedét fenyegeti a kihalás veszélye Forrás: Origo

Ezek a megművelt területek városi szinten különösen fontosak, és egyáltalán nem hátrány a kisebb méretük

– hangsúlyozta Katherine Baldock, a Bristol Egyetem munkatársa, a kutatás vezetője. – A kertek kitűnő helyet biztosítanak a méheknek a nektárgyűjtéshez, és nem mellesleg egy mindkét oldal számára nyerő szituációt alakítanak ki.
A méhek nélkül számos növényfaj kipusztulna, ez pedig az emberek éhezéséhez vezethetne. Fontos szerepük van az élelmiszer körforgásban és az egészségünk fenntartásában is. A kutatók friss eredményeiket a Nature Ecology and Evolution folyóiratban tették közzé.

Nem kedvelik a nefelejcset és a hortenziát

A kutatók a minél hatékonyabb virágosítási projekthez azonosították azokat a virágokat, amelyeket a méhek és más beporzók a leggyakrabban látogattak meg. A rovarok kedvencei közé tartozott a vadszeder, a boglárka, a pitypang, a kúszó bogáncs, a medvetalp, valamint a réti margaréta.

A méhek kulcsszerepet játszanak a legkedveltebb gyümölcsök, zöldségek és magvak nagy részének termesztésében Forrás: Origo

Az emberek hajlamosak ezekre a növényekre gyomokként gondolni, pedig különösen fontosak a beporzók számára

– mondta Baldock. – Ám a kertészetek is legalább ilyen fontos szerepet játszanak a méhek védelmében: a rovarokat leginkább a levendula, a borágó, a körömvirág és a nyáriorgona vonzza. A hortenziák és nefelejcsek voltak a legkevésbé kedveltek a méhek ízlésének.
A kutatók arra jutottak, hogy a gazdagabb környezetekben található kertek több beporzót vonzottak, a több virágnak és a gazdagabb növényzetnek köszönhetően.

A békés egymás mellett élést szorgalmazzák

Ezek az új kutatási eredmények is azt támasztják alá, hogy a városi területek beporzói életében milyen fontos szerepet játszanak a kertek

– mondta Stephanie Bird, a Királyi Kertészeti Társaság munkatársa. – Arra bátorítjuk a kertészeteket, hogy olyan növényeket ültessenek a közterületekre, amelyek minden évszakban segítik a méhek munkáját.

Méh egy virágon Forrás: AFP/DPA

Jelenleg a városi területek mintegy harmada, maximum egynegyedét parkosították. A tanulmány szerint azonban a virágosítás és zöldítés növelésével még nagyobb esélyt adunk a beporzók túlélésére.

A méhkárosító peszticideket már az Európai Unió egész területén betiltották, ám néhányat még ma is megtalálhatunk a gazdaságokban.

Egy Greepeace tanulmány szerint ugyanis a permetszer egy kontakt hatású neurotoxin, ami azt jelenti, a vegyszer úgy van kitalálva, ha csak hozzáér a rovarhoz, az azonnal befejezi röptét, és elpusztul. Más rovarirtó szerek igen lassan bomló idegmérget takarnak, ami méhekre és más beporzókra különösen veszedelmes.

A méhek igen fontos szerepet töltenek be az élelmiszer körforgásban Forrás: Tadd Ottman/Museum of Oakland

Ha valóban maximalizálni szeretnénk a városi területek értékét a vadon élő állatok számára, akkor jó lenne, ha abbahagynánk végre a rovarirtó szerek használatát kertjeinkben és parkjainkban

– mutatott rá Dave Goulson, a Sussexi Egyetem professzora. – A városokban a beton és az aszfalt dominál. Ezért kell kialakítanunk olyan helyeket, ahol az ember és a természet egymás mellett élhet. A növényeinket beporzó rovarok pótolhatatlan szerepet töltenek be az ökoszisztémában, épp ezért a védelmük is rendkívül fontos.