Mindenkit ledöbbentett ennek az állatnak a különleges képessége

2019.03.08. 18:32

Egy medúzaszerű lényt nem mindennapi képesség tesz egyedülállóvá az állatvilágban: csak akkor jelenik meg a végbélnyílása, ha üríteni kell, amennyiben nem használja, eltűnik. A biológusok szerint az organizmus az evolúció közbenső állomását képviseli.

Ez egy elképesztő felfedezés – nyilatkozta Sidney Tamm, a massachusettsi Tengerbiológiai Laboratórium kutatója, a felfedezés is az ő nevéhez kapcsolható. Az eltűnő ánusszal rendelkező lénynek a feljegyzések szerint nincs párja a természetben.

1850 óta ismert, hogy a bordásmedúzáknak – amik feltűnően hasonlítanak a medúzákra, ám külön rendszertani csoportba sorolják őket – külön szájuk és végbélnyílásuk van, sőt, olyan fajuk is akad, amely egyszerre több ánusszal rendelkezik. Ez azért figyelemre méltó, mert a medúzáknak csupán egy testnyílásuk van, azon keresztül veszik fel a táplálékot, és adják le a salakanyagot.

Még mikroszkóp alatt sem látszódott semmi

Amikor Tamm tanulmányozni kezdte a Mnemiopsis leidyi fajba tartozó bordásmedúzát, feltűnt neki egy furcsaság: sehol sem találta az állat végbélnyílását. Amikor nem jön rá a szükség, egyszerűen láthatatlan. Még a mikroszkóppal sem találtam semmit – mondta Tamm. Csak akkor jelent meg a nyílás, amikor az állatnak ürítenie kellett, amint ez megtörtént, azonnal be is zárult, és nyom nélkül eltűnt.

Tamm megfigyelése alapján nincs közvetlen összeköttetés a bél és a test hátsó része között, ahol a végbélnyílás megjelenik. Helyette a következő történik: amikor a salakanyagok felhalmozódnak, a bél elkezd tágulni, akár egy hőlégballon; ez addig tart, míg hozzá nem ér a test külső rétegéhez, az epidermiszhez. A bél végül egyesül az epidermisszel, és létrejön a végbélnyílás. Az ürítés befejeztével a folyamat visszájára fordul, és az ánusz felszívódik.

Mnemiopsis leidyiForrás: Wikimedia Commons

Mivel mind a bordásmedúza bele, mind az epidermisze csupán egy sejtréteg vastagságú, az egész procedúra könnyen és gyorsan lezajlik. Az állat rendszeres időközönként ürít: az öt centi hosszú felnőtt példány óránként, a lárva 10 percenként adja le a felhalmozódott salakanyagot.

A felfedezés evolúcióbiológiailag jelentős, mivel Tamm szerint a bél és az epidermisz fúziójával jelenhetett meg a végbélnyílás az élővilágban, és válhatott végül az élettani folyamatok állandó szereplőjévé. A kutatók most más bordásmedúzákat is vizsgálnak, ám egyelőre nem akadtak a Mnemiopsis leidyihez hasonló lényre.

Az eredmények az Invertebrate Biology című tudományos folyóiratban jelentek meg.

(New Scientist)