Előkerült Hitler búcsúlevélként emlegetett utolsó üzenete

2019.04.26. 21:24

A marylandi Alexander Historical Auctions aukciós ház - amely többek között értékes történelmi dokumentumok árverezésével foglalkozik – kínálja eladásra azt az 1945. április 24-én keltezett és mindeddig ismeretlen iratot, amelyről a média mint Adolf Hitler „búcsúleveléről" tudósított. A berlini kancellária földalatti bunkerébe bezárkózott Hitler azonban csak az öngyilkossága előtti napon, április 29-én diktálta le személyi titkárnője, Traudl Junge számára a politikai végrendeletét, ami valóban a búcsúlevelének tekinthető. A most nyilvánosságra került dokumentum történeti értékéből azonban ez nem sokat von le, ugyanis a Ferdinand Schörner vezértábornagynak címzett levél számít Hitler mindeddig ismert utolsó írásbeli üzenetének.

Bizonyos, hogy ez az utolsó  ismert személyes  üzenet Hitlertől

A Jerusalem Post napilap értesülése szerint az Egyesült Államokban egy marylandi aukciós ház, az Alexander Historical Auctions bocsátja licitre azt a Harmadik Birodalom Führere által jegyzett és mindeddig ismeretlen válaszlevelet, amit Adolf Hitler 1945. április 24-én –hat nappal a halála előtt – Ferdinand Schörner vezértábornagynak, a Sziléziában makacsul védekező Északi hadseregcsoport parancsnokának írt.

Adolf Hitler a bukás előtti napokban a Birodalmi Kancellária udvarán Hitlerjugendeket tüntet ki. A Führer április 30-i öngyilkossága után Berlin védői rövidesen kapituláltakForrás: Bundesarchiv

Bill Panagopulos, az aukciós ház igazgatójának nyilatkozata szerint az iratot azét lehet Hitler búcsúlevelének tekinteni, mert „nincsen más fellelhető dokumentum, amelyben Hitler azt deklarálná, hogy Berlinben akar maradni és meghalni."

A Führer levele lényegében elutasító válasz az utolsó hónapokban a kedvenc tábornokává előlépett Schörner tábornagy korábbi írásos javaslatára, amelyben Schörner azt kérte Hitlertől, hogy hagyja el Berlint, és utazzon Bajorországba, hogy az „alpesi erődből" irányítsa tovább a birodalom védelmét.

Ferdinand Schörner ( a képen középen) itt még  vezérezredesként. Schörner a német tábornoki kar egyik legfanatikusabb nácija voltForrás: Bundesarchiv/Scheerer

Berlinben fogok maradni, hogy a Németországért folyó döntő ütközetben becsülettel vegyek részt, és minden itt maradó előtt jó példát mutassak. Úgy hiszem, így teszem a legnagyobb szolgálatot Németország számára. A többieknek pedig üzenem, hogy mindent meg kell tenni Berlin megvédéséért. Ott úgy tud a legjobban segíteni, ha minél korábban észak felé tör" – áll többek között Hitler Schörner vezértábornagynak írt válaszlevelében.

Adolf Hitler a végsőkig ki akart tartani, és elvetette, hogy Berlinből visszavonuljon az úgynevezett alpesi erődbeForrás: AFP

Az Alexander Historical Auctions - átszámítva – 23 millió forintos kikiáltási áron bocsátja licitre a ritka történelmi dokumentumot.

Csak a halála előtti napon diktálta le valódi  búcsúleveleit

Noha a sajtóban úgy prezentálták a most nyilvánosságra került és árverésre felkínált iratot, mint a Führer „búcsúlevelét", ám a dokumentum kétségtelen különlegessége ellenére Adolf Hitler csak napokkal később, 1945. április 29-én diktálta le a hozzá hű titkárnője, Traudl Junge számára a valódi búcsúlevélnek tekinthető politikai és személyes végrendeletét.

Adolf Hitler utolsó napjai bővelkedtek a szürreális monetumokban ( Jelenet a "Bukás" című dokumentarista játékfilmből)Forrás: hitlerparody.wikia.com

A politikai végrendelet betegesen torz, és mindenért a „világzsidóságot" felelőssé tévő alaptéziseit

Hitler még az előbb említett dokumentumoknál jóval korábban, 1945. február 4. és 26. között diktálta le bizalmas híve, Martin Bormann, a pártkancellária vezetője számára.

A  nagy hatalmú pártkancellár, Martin Bormann (a kép bal szélén), Wilhelm Keitel vezértábornagy, az OKW főnöke,  és Adolf Hitler társaságábanForrás: AFP

A nyugaton megkísérelt utolsó nagy ellentámadás, az ardenneki offenzíva 1945. január közepén történt összeomlása, valamint a Vörös Hadsereg márciustól kibontakoztatott feltartóztathatatlan nagy támadó hadműveletének megindítása után

Hitler végleg leköltözött a berlini kancellária földalatti bunkerébe,

hogy onnan kísérelje meg a lehetetlent: az angolszász szövetségesek és a Berlin felé törő szovjet ukrán valamint belorusz frontok feltartóztatását.

Zsukov (a képen középen balra, Montgomery, valamint Rokoszovszkij marsall (a képen középen jobbra) társaságában, az elfoglalt Berlinben, 1945 májusábanForrás: Wikimedia Commons

Amikor 1945. április 16-án Georgij K. Zsukov marsall 1. belorusz frontja, valamint Iván Konyev marsall 1. ukrán frontja elindította a végső rohamot a „fasiszta fenevad odúja" Berlin ellen,

a náci párt és katonai vezetők közül is többen azt tanácsolták Hitlernek,

hogy még azt megelőzően hagyja el a birodalmi fővárost, mielőtt összezáródna Berlin körül a szovjet ostromgyűrű.

Speer erősítette meg Hitlert abban, hogy maradjon Berlinben

Noha Hitler március végétől egyre inkább arra hajlott, hogy nem hagyja el Berlint, de ennek ellenére mindez egészen április 24-ig nyitott kérdés maradt.

Hitler a kancellária bunkerében fogadja a végrendeletében utódjának kinevezett Karl Dönitz tengernagyot, az összeomlás utolsó heteibenForrás: Bundesarchiv

Hitler 56. születésnapján, 1945. április 20-án utoljára gyűltek össze a náci főemberek a birodalmi kancellária megtépázott épületében.

Zsukov is gondoskodott „születésnapi meglepetésről", ugyanis éppen április 20-án kezdték el nehéztüzérséggel lőni az 1. belorusz front berlini külvárosokat már megszállt egységei a belvárosi kormányzati negyedet.

Sarló és kalapácsos vörös lobogó a Reichstag épületén. Zsukov alakulatai május .2-ra foglalták el Berlint, Hitler ekkor már két napja halott voltForrás: Ria/Novosti

Emiatt a nyomott hangulatú születésnapi fogadáson több náci vezető,

köztük Bormann is újfent azt javasolták Hitlernek, hogy mielőbb hagyja el Berlint,

és vonuljon vissza az úgynevezett alpesi erődbe, ami sokkal inkább a goebbelsi propaganda fantáziaszüleménye, mintsem valós katonai védővonal volt.

Egyedül Albert Speer, Hitler építésze valamint nagyhatalmú fegyverkezési minisztere javasolta azt igen határozottan a Führernek, hogy maradjon Berlinben, mert egyedül ez illik bele úgymond a történelmi küldetésébe.

Albert Speer, Hitler kedvenc építésze és fegyverkezési minisztere a Führer társaságában. Speer erősítette meg Hitlert abban, hogy berlinben kell maradniaForrás: Bundesarchiv/O.Ang.

Speer gondolatai nem maradtak hatástalanok,

és Hitler ekkor, április 20-án döntötte el végleg, hogy Berlinben marad „mindhalálig".

A történelmi forrásokból rekonstruálható módon pedig az április 24-i szokásos helyzetértékelésen jelentette ki először nyilvánosan, hogy a háború elveszett, és mindennek vége van.

Stüszi kalapban menekült  a "profi lógósokat" irtó fanatikus náci

Már ennek az elhatározott szándéknak a jegyében íródott meg április 24-én Hitler válaszlevele Schörner vezértábornagy számára. A magas és nagydarab szemüveges katona, aki sokkal inkább gimnáziumi tanárra, mintsem egy hadvezérre emlékeztetett, az összeomlás hónapjaiban vált Hitler kedvenc tábornokává.

Schörner a fanatikus náci már az 1920-as évek óta tagja volt a pártnak,

ám egészen a háború végéig nem  tartozott Hitler belső köreihez.

Schörner csak az összeomlás hónapjaiban vált Hitler kedvenc tábornokává, brutálisan kegyetlen magatartása miattForrás: Bundesarchiv/Scheerer (E)

Az összeomlás hónapjaiban azzal hívta fel magára a Führer figyelmét,

hogy brutálisan kegyetlen rendszabályok bevezetésével terrorizálta az alárendeltjeit,

a már teljesen értelmetlen és csak felesleges áldozatokat követelő ellenállás folytatása céljából.

Schörner brutális eszközökkel lépett fel a saját katonáival szemben isForrás: Pinterest

Az általa csak „profi lógósoknak" nevezett, a harc közben az egységeiktől elszakadt katonákat az erre a célra létrehozott tábori-csendőr alakulataival elfogatta, és a szökevénynek vagy dezertőrnek minősített szerencsétleneket a helyszínen, mindenféle tárgyalás vagy processzus nélkül felakasztatta.

Ugyanígy járt el a hadseregcsoportja körzetében fekvő városok azon civiljeivel is, akik meg akarták adni magukat a településüket ostromló Vörös Hadsereg alakulatainak.

Hitler Wilhelm Keitel vezértábornagy, Karl Dönitz tengernagy(Hitler halála után néhány napig ő volt az államfő) valamint Himmler társaságában, akivel a Führer éppen kezet fog a képen. Április 20 után Goebels és Bormann kivételével az összes náci hatalmasság elhagyta BerlintForrás: AP/Str

Apró adalék, hogy amikor 1945. május 8-án Schörner Dönitztől, a hitleri végrendelettel államfővé megtett tengernagytól megkapta a kapitulációról szóló hivatalos értesítést, azonnal tiroli ruhába átöltözve,

köpenyben és Stüszi-vadász kalappal a fején

egy kisgép fedélzetén sietősen elmenekült, magukra hagyva tisztjeit és katonáit.

Schörner bajor viseletben. Ehhez hasonló öltözékbe bújva menekült el cserbenhagyva a katonáitForrás: YouTube

A sorsát azonban így sem kerülhette el, mert az amerikai fogságba került tábornagyot kiadták az oroszoknak, akik a Szovjetunióban elkövetett háborús bűncselekmények miatt 25 év kényszermunkára ítélték.

Schörner túlélte a a fanatikusan istenített főnökét, HitlertForrás: Bundesarchiv

1955-ben került vissza Németországba, ahol viszont

a saját katonái ellen elkövetett kegyetlenségek miatt, 1957-ben négy és fél évbörtönre ítélték.

Schörner Hitlernek írt levelét a Führer válaszával együtt bocsátják árverésre.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK