Még Hitlernek is nemet mert mondani a sarkkutató pilóta

2019.11.30. 06:32

Az Egyesült Államok haditengerészeténél tanulta meg, hogyan kell repülni, majd pilótaként szolgált az első világháborúban. Richard Evelyn Byrd kiváló navigátori képességeit elismerve 1924-ben Grönlandra küldték, hogy a magasból fedezze fel az Északi-sarkvidéket. A gleccserek és a tengeri jég felett repülve úgy döntött, hogy elsőként repül át a bolygó legészakibb pontján. Néhány év múlva valóra váltotta álmát, aminek hírverését  ahhoz használta fel, hogy egy másikat is elérjen. Ezen a napon, 1929. november 29-én három társával közösen repültek át a Déli-sark felett.

„Eljön majd az idő, amikor a racionális gondolkodás semmivé foszlik, és el kell fogadni a kikerülhetetlen valóságot."
(Richard E. Byrd)

Kitűnő kapcsolatrendszert épített ki

Soha nem elégedett meg az átlagossal és mindig valami újra, valami megfoghatatlanra vágyott. Richard Evelyn Byrd 1888. október 25-én született Winchesterben. Virginia első családjának leszármazottjaként arisztokrata nevelésben részesült. Ősei között találhatjuk többek között John Rolfet és feleségét, Pocahontast, de a Richmond alapítójaként ismert II. William Byrd-öt is.

John Rolfe és Pocahontas is a híres amerikai pilóta ősei közé tartoztakForrás: Kean Collection/Getty Images

Két évig a virginiai Katonai Intézetben tanult, majd egy évet a Virginiai Egyetemen, ám anyagi nehézségek miatt áthelyeztette magát az Egyesült Államok Haditengerészeti Akadémiájára, ahol

1908. május 28-án kinevezték tengerészkadétnak.

A vizsgáit 1912. június 8-án tette le és azonnal az U.S. Navy alkalmazásába került. Alig egy hónap múlva már az USS Wyoming hadihajón teljesítette feladatait, és Karib-tengeri szolgálataiért megkapta első elismerő oklevelét. Hamarosan kiérdemelt egy ezüst életmentő érmet is, amikor gondolkodás nélkül, teljes menetfelszerelésben ugrott  be a jéghideg vízbe, hogy megmentsen egy, a fedélzetről vízbe esett tengerészt.

Az USS Wyomingot 1911. május 25-én bocsátották vízreForrás: Wikimedia Commons

1914-ben átkerült az USS Dolphin ágyúnaszádhoz, ami a haditengerészet titkárának jachtjaként is funkcionált. Byrd ekkor kezdett ügyes kapcsolatépítésbe magas rangú tisztviselőkkel, köztük a haditengerészet akkori helyettes titkárával, Franklin Roosevelttel.

Első látásra beleszeretett a repülésbe

Orvosa utasítására 1916. március 15-én kénytelen volt szolgálatát szünteltetni egy lábsérülés miatt, de ezzel egy időben  hadnagynak léptették elő, és kinevezték a Rhode Island-i haditengerészeti milícia felügyelőjévé és oktatójává. December közepén már parancsnokként szolgált és számos lépést tett a katonai hatékonyság javítása érdekében.

Richard E. Byrd a kihívásokat keresteForrás: Library Of Congress

Munkáját egyre többen ismerték el és kapcsolatrendszere is szépen kiteljesedett. Röviddel azután, hogy az Egyesült Államok 1917 áprilisában belépett az első világháborúba, a férfit újra aktív szolgálatra hívták be. Először Haditengerészeti Műveleti Hivatalba helyezték, ahol segédkezett a katonák kiképzésében és titkári feladatokat is ellátott. Ekkor került közelebbi kapcsolatba a repüléssel, ami első látásra szerelemnek bizonyult. Nem is volt kérdés számára katonai karrierjének további folytatása.

Beleszeretett a repülésbeForrás: Wikimedia Commons

A floridai Penascolában tanult meg repülni, és 1918 júniusában már a tengerészeti repülők kötelékében teljesített szolgálatot pilótaként. A novemberi fegyverszüneti megállapodásig a kanadai Halifax haditengerészeti légierőnél szolgált parancsnokként, amiért

a háború után újabb elismeréseket kapott.

Az első világháború alatt számos repülési és navigációs technikát fejlesztett ki, majd a háború után az ő tervei alapján hajtották végre hidroplánokkal az első transzatlanti repülést.

Először az Északi-sarkot célozta be

A háború után Byrd léginavigációs tapasztalatait már országszerte elismerték, ezért 1919-ben felkérték, hogy szervezze meg az Egyesült Államok Haditengerészete transzatlanti átkelésének repülési útvonalait. A három repülőgép közül (amelyek részt vettek az Atlanti-óceán keresztülrepülésében) azonban csak

Albert Read hadnagy parancsnok NC-4-es típusú repülőgépe tudta befejezni az utat.

Richard E. Byrd pilóta felszerelésébenForrás: Wikimedia Commons

Byrd számos küldetést hajtott végre, amíg 1925-ben megkapta a további életét és gondolkodását  nagyban meghatározó, új megbízatását. A férfi júniustól októberig részt vett ugyanis a Donald B. MacMillan vezette  grönlandi sarkvidéki expedícióban, ahol parancsnokként irányította a repülési egységet.

Itt szeretett bele az úszó jégtáblák és a gleccserek világába. Egy évre rá, 1926. május 9-én Floyd Bennett másodpilóta társaságában hajnali kettő órakor  Fokker típusú géppel szállt fel, hogy megkíséreljen átrepülni az Északi-sark felett. Az expedíciót nem kisebb vállalkozás finanszírozta, mint a Ford Motor Company. A két pilóta a Spitzbergákon található Svalbardban szállt fel: az út tizenöt órát és ötvenhét percet vett igénybe.

Richard E. Byrd Fokker típusú gépeForrás: Wikimedia Commons

Körülbelül az út felénél olajszivárgást észleltek az egyik motornál, de folytatták a küldetést. Bár Byrd és Bennett azt állítják, hogy elérték az Északi-sarkot közel 2500 kilométert repülve, ám ezt később nem tudták bizonyítani. Még aznap délután 5-kor eredményesen vissza is érkeztek. Hazatérve a férfit nemzeti hősként ünnepelték, rangokkal és kitüntetésekkel jutalmazták.

Számos új tudományos kutatást végeztek

Bár Byrd nem tudta bizonyítani , hogy sikeresen átrepülte az Északi-sarkot, a gyorsan szerzett hírnevét arra használta, hogy támogatókat találjon a Déli-sarkot megcélzó expedíciójához. 1927 májusában három társsal keresztülrepülte az Atlanti-óceánt nyugat-keleti irányban, és pályázott az elsőnek járó, 25 ezer dolláros díjra is.

Amundsen a jégen a saját expedíciója idejénForrás: NOAA

A gépe azonban felkészülés közben összetört; az utat mégsem adta fel, amit végül negyvenkettő óra alatt tett meg és kényszerleszállást végrehajtva, de épségben landolt Normandiában. Ezért az útjáért megkapta később a francia becsületrendet. Egy évvel később végre bele tudott vágni a megálmodott antarktiszi expedícióba. A komoly küldetésre Roald Amundsen sarkkutató és norvég felfedező segítette a felkészüést. Kettő hajóval és három repülővel indult el a Déli-sarkvidék feltérképezésére, ami a tudomány számára számos új eredményt hozott.

Richard E. Byrd egyik expedíciós hajójaForrás: Bundesarchiv/O.Ang.

1928 decemberében az expedíció tagjai lehorgonyoztak a Bálna-öbölben, és nem sokkal később itt építették meg Little Amerika (Kis Amerika) elnevezésű alaptábort.

Hamarosan megkezdődtek a hótalpas, a kutyaszános, a motoros és a repülőgépes tudományos expedíciók.

A felfedezők útjuk során számos geológiai felmérést végeztek és fotódokumentációt készítettek, miközben és állandó rádiós kommunikációt tartottak fenn a külvilággal.

Nem tudott elszakadni az Antarktisztól

Az antarktiszi, embert próbáló időjárási körülmények ellenére a kutatók napjai tevékenyen teltek: számos felfedezést tettek, új hegységekre (például a Rockefeller-hegység) bukkantak, szükség esetén mentőexpedíciókat indítottak, majd a sarki tél négy kemény hónapja miatt Little Amerikában vesztegeltek és vártak.

Richard E. Byrd kitartóan küzdött az álmaiértForrás: N. G. Thwaites

Közben azonban folyton a „nagy kalandra készültek". Richard Evelyn Byrd végül gondos előkészületek után, 1929. november 29-én három társával, Bernt Balchen pilótával, Harold June rádióssal és Ashley McKinley fotóssal elérte a Déli-sarkot. Történelmi jelentőségű küldetésüket az antarktiszi bázisról a Föld legdélibb pontjáig és vissza 18 óra és 41 perc alatt tették meg a Floyd Bennett nevét viselő repülőgéppel. Hazatérve Hoover elnöktől megkapta a National Geographic különleges aranyérmét, és nyugállományú ellentengernaggyá léptették elő.

Richard E. Byrd haláláig a hazáját szolgáltaForrás: Getty Images

Az Antarktisztól azonban nem tudott és nem is akart elszakadni: még négy expedíciót vezetett oda 1933-1935, 1939-1941, 1946-1947, valamint 1955-1956 között. Byrd nevét addigra már a nemzetközi közvélemény is ismerte.

A második világháborúban a náci vezetés megpróbálta rávenni, hogy segítsen nekik a Déli-sarkvidéken egy német „Neuschwabenland"-ot létesíteni, de ő nemet mondott a hitleri ajánlatnak. Inkább tanácsadóként és elemzőként segítette az amerikai haditengerészetet a csendes-óceáni hadszíntéren.

Richard E. Byrd-t az Antarktisz egyik legnagyobb felfedezőjeként tartják számonForrás: Wikimedia Commons

Később Roosevelt elnök kérésére elvállalta az Antarktiszi Szolgálat parancsnokságát. Az Antarktisz egyik legnagyobb felfedezője haláláig a hazáját szolgálta. Nem sokkal utolsó expedícióját követően, 1957. március 12-én halt meg.