Felrobbant a Merkúr nagy része

Illusztráció

Több mint 4 milliárd évvel ezelőtt, nem sokkal formálódása után egy ütközés hatására köpenyének nagy része megsemmisült, ez magyarázhatja a planéta sajátos összetételét.

A legbelső planéta, a Merkúr igazi csodabogárnak tekinthető, mivel vasmagja sokkal hatalmasabb, mint a Naprendszer többi kőzetbolygójáé (Föld, Vénusz, Mars), az égitest átmérőjének 80 százalékát teszi ki (ugyanez a Föld esetében mindössze 10 százalék).

Ennek a furcsaságnak az okát most egy új elmélet magyarázza: eszerint a kezdetek kezdetén még egészen máshogy nézhetett ki a Merkúr, nagyjából akkora lehetett, mint a Mars, ám egy ütközés hatására köpenyének nagy része szétrobbant, és csak a vasmag marad teljesen épen.

Illusztráció Forrás: Science Photo Library via AFP/JOHAN SWANEPOEL / SCIENCE PHOTO LIBRARY/Johan Swanepoel / Science Photo

Ezzel az elmélettel idáig az volt a probléma, hogy a kirobbant anyag nagy része idővel visszaépült volna a Merkúrba, amitől annak vas-szilikát aránya nem változik. Kellett lennie tehát valaminek, ami egyszerűen eltávolította a por nagy részét a bolygó közeléből.

A The Planetary Science Journal című szakfolyóirat publikációja szerint

ez a valami a napszél volt.

A napszél elektromosan töltött részecskékből álló forró plazma, ami a Nap felszínéről áramlik ki.

Amikor központi csillagunk még nagyon fiatal volt, a napszél a mainál akár százszor erősebb lehetett, így könnyedén elfújta a Merkúr közeléből a kirobbant anyagot. A tanulmány számításai alapján ez a folyamat kevesebb mint egy millió év alatt zajlott le, így a matériának nem volt ideje visszaépülnie a bolygóba.

(Sky at Night Magazine)