Ezek a tojásrakó emlősök kísérteties kék-zöld színben ragyognak

kacsacsőrű emlős
A múzeumi példányok ultraibolya fényben készült fényképei felfedték a kacsacsőrű titkos fényét
Vágólapra másolva!
Újabb titkok derültek ki az amúgy is rejtélyes kacsacsőrű emlősről. Úgy tűnik, hogy nem elég, hogy tojásokat rak, a farka egy hódéra, a csőre pedig egy kacsafélére hasonlít. A texasi A&M Egyetem kutatói szerint az állat bundája zöld és kék színben világít ultraibolya (UV) fényben.
Vágólapra másolva!

Ez ez az első bizonyíték a tojásrakó emlősök biofluoreszcenciájára

A Kelet-Ausztráliában élő, részleges vízi életmódot folytató, különös megjelenésű kacsacsőrű emlőst rendkívül sűrű szőre megvédi a hideg vízben, de ennél sokkal többre képes. Egy kitömött múzeumi példány ugyanis óriási meglepetést okozott, amikor véletlenül UV-fény érte.

A legfrissebb kutatások szerint ez tojásrakó emlős ugyanis kék-zöld színben világít.

Az úgynevezett biofluoreszcencia, tehát a más színű fény elnyelése, majd újbóli kibocsátása már ismert néhány halnál, kétéltűekben, madarakban és hüllőkben, ám ez a tulajdonság az emlősöknél azonban sokkal ritkább.

Kacsacsőrű emlős (Ornithorhynchus anatinus) Forrás: Wikimedia Commons

A Mammalia tudományos szaklapban publikált tanulmány szerint ez ez az első bizonyíték a tojásrakó emlősök biofluoreszcenciájára, amely eddig csak két emlősnél volt ismert: az UV-fény alatt élénk rózsaszínben izzó repülő mókusoknál és az oposszumoknál.

– mondta Allison Kohler, a texasi A&M Egyetem Vadon élő és Halászati Tanszékének doktorandusz hallgatója a LiveScience online tudományos portálnak.

A kacsacsőrű emlősök Ausztrália keleti részén élnek, kitűnően úsznak és életük nagy részét a vízben töltik. A hímek hátsó lábaikon „sarkantyúkat", avagy „fullánkokat" viselnek, amikhez egy méregmirigy csatlakozik, de leginkább csak a vetélkedéseikben használják őket.

A kacsacsőrű emlős számos különös tulajdonsággal bír Forrás: Pinterest

Áramvonalas testalkata a hódéra emlékeztet, ám széles és lapos szájszerve, avagy a „csőre" a kacsáéra hasonlít, ám nem szaruból, hanem kemény bőrből van.

Amikor a 19. századi európaiak először látták ezeknek a furcsa kinézetű lényeknek a maradványait, sok tudós csak „ügyes hamisítványnak" titulálta őket. Azóta azonban az egész világ felfedezte a kacsacsőrű emlősöket.

A rejtőzködésben használhatják

A tojásrakó emlős fluoreszkáló fényét az ausztráliai Tasmaniából származó és a chicagói The Field Múzeum gyűjteményében található két példány vizsgálata után fedezték fel. A tanulmány szerint mindkét példány, a hím és a nőstény is „ragyogott" az UV-fény alatt.

A tudósok ezután egy harmadik példányt teszteltek a Nebraskai Egyetem Állami Múzeumában, Lincolnban.

A múzeumi példányok ultraibolya fényben készült fényképei felfedték a kacsacsőrű titkos fényét Forrás: ammalia 2020; 10.1515/mammalia-2020-0027

jelentették a kutatók. – Miután a kacsacsőrű emlős nem igazán támaszkodik a látására, ezért elképzelhető, hogy biofluoreszcenciájukat nem az egymással való kommunikációra, hanem rejtőzködésre használják, hogy meg tudják téveszteni a ragadozókat.

A tanulmány szerint a terepi alapú kutatások azonban elengedhetetlenek a kacsacsőrű emlős biofluoreszcenciájának és a vadon élő állatok eme ökológiai funkciójának valós dokumentálásához.