Ez a hal ügyesen háziasította az egyik garnéla fajt

A Longfin Damselfish ügyesen "domesztikálta" a garnélát

Vitathatatlanul az emberek a legjobbak a háziasításban: a háziasított fajok listája a kutyáktól, juhoktól és csirkéktől kezdve a méheken és papagájokon át az olyan növényekig terjed, mint a búza vagy a kukorica. A kutatók most azonban felfedeztek egy olyan halat, amelyek látszólag hozzánk hasonló tevékenységet folytat és „domesztikált" fajjá alakította a garnélarákot. A Deakin Egyetem kutatói úgy gondolják, hogy ez lehet az első példa arra, hogy az emberen kívül egy gerinces faj egy másik állatot háziasít.

A szóban forgó hal a hosszú uszonyú damselfish (Stegastes diencaeus), amely legszívesebben a közép-amerikai Belize partjainál, a korallzátonyok között tölti a napjait. Egyfajta algafarmokat hoz létre, majd azokat gondozza és ezekkel táplálkozik. Féltve óvják a területeiket, ahonnan elűznek minden lényt, amely túl közel merészkedne hozzájuk. Kivéve a Mysidium integrum garnélarákokat.

A Longfin Damselfish ügyesen "domesztikálta" a garnélát Forrás: Wikimedia Commons/

A damaselfish agresszíven védi a zátonyoknak azt a részét, ahol az algák nőnek, csak rejtélyes módon ezeket a garnélákat engedik közel

– mondta Rohan Brooker, a Deakin Egyetem ökológusa a ScienceAlert online tudományos portálnak. – Ezek a kis lények ugyanis termékenyebbé teszik az algatelepeket az ürülékükkel, így javítva a tenyésztett algák minőségét és ezzel együtt a „gazdahal" kondícióját.

A tudósok szerint a két állat egy olyan közösségi viszonyba került, ahol az egyik a másik hasznára válik anélkül, hogy kárt okoznának egymásban. Sőt, ez a kapcsolat már annyira specifikus, hogy

a „háziasított" garnéla már nem is tudna életben maradni a „halbarátai" nélkül.

A Nature Communications tudományos szaklapban publikált tanulmány példaként említi, hogy a farkasok is azért mentek eleinte egyre közelebb és közelebb az emberek táborához, hogy némi táplálékhoz jussanak.

A Mysidium integrum garnéla, a "domesztikált" faj Forrás: Pinterest

A háziasítás fogalmát azonban nem határozza meg egyértelműen a tudomány. Egyes kutatók szerint több generációs genetikai változásról beszélünk, amit általában a „háziasító" választ ki.

A telepeken kívül nem nagyon találkozhatunk ezekkel a garnélarákokkal, amiből arra következtethetünk, hogy kénytelenek a damselfish által létrehozott algatelepekre hagyatkozni, ami a túlélést is biztosítja számukra ebben a ragadozókban gazdag környezetben

– magyarázta Brooker. – Ez azonban megalapozza a domesztikáció folyamatát; a halnak tehát nincs igazán szüksége a garnélára, ám annak a túlélése múlik a másik élőlényen.

A szakemberek szerint azonban a természetben többször előfordul az, hogy egy élőlény a másik állományát a saját igényeinek kielégítése érdekében szabályozott módon tartja fenn.

Ez figyelhető meg például a gombatermesztő hangyák esetében is,

ahol azok hatással voltak a gomba evolúciójára, tehát azokat „domesztikált" fajjá alakították.