Néhány hónapja a létezéséről sem tudtunk, mára több százezer embert fertőzött meg az új koronavírus. Az egyik legfontosabb kérdés jelen pillanatban, hogy miként terjed, hogyan kaphatjuk el, és nem utolsó sorban, milyen módon kerülhetjük el a megfertőződést? Összeszedtük azokat a fontos tudnivalókat, amiket a kutatók mostanáig kiderítettek a SARS-CoV-2-ről.
1. Hogyan fertőz az új koronavírus?
A kórokozó az apró, légzőszervrendszerből származó cseppekben megbújva utazik egyik emberről a másikra. A cseppecskék leggyakrabban akkor kerülnek a levegőbe és onnan emberre vagy tárgyakra, ha köhögünk, esetleg tüsszentünk. Nem véletlenül hangsúlyozzák úton-útfélen, hogy figyeljünk oda a kézmosásra, a zsebkendőbe, könyökhajlatba tüsszentésre.
2. Miként jut a vírus valakinek a nyálából az én testembe?
Ahogy írtuk, ha valaki a közelünkben köhög vagy tüsszent, és nem takarja el az arcát rendesen, a vírusokkal teli cseppecskék az arcunk nedves részein – szemeken, orron, szájon – landolhatnak, és mi is megbetegszünk.
Normál esetben a cseppecskék körülbelül 1 métert utaznak a levegőben, mielőtt földet érnének. Ha a köhögés és a tüsszentés erőteljes, ez a távolság 2 méterre is nőhet. A tüdőből származó cseppecskéket akkor is belélegezhetjük, ha a fertőzött személy túlságosan közel tartózkodik hozzánk.
3. Megfertőződhetek úgy, hogy közben észre sem veszem?
Nem feltétlenül kell prüszkölő, köhögő beteg mellett állnunk ahhoz, hogy elkapjuk a vírust, elég az arcunkhoz nyúlni hozzá.
A vírusokkal teli cseppek ajtókilincseken, liftgombokon, vagy akár mobiltelefonunk érintőképernyőjén is megtelepedhetnek, de elég az is, ha egy fertőzött személy megérinti ezeket a tárgyakat. Ha nem ügyelünk a kézmosásra, a felületek érintésével a vírusrészecskék rátapadnak a kezünkre, és az arcunkhoz érve már meg is történik a baj.
4. Mennyi ideig képes a vírus aktív maradni a különböző tárgyakon?
A kutatók már több ezzel kapcsolatos kísérletet elvégeztek, a legutóbbi tanulmányt a New England Journal of Medicine című folyóiratban közölték. Eszerint a vírus esélyei a rozsdamentes acélon és a műanyagon a legjobbak, ezeken a felületeken akár három napon át is fertőzőképes maradhat. Kartonpapíron 24 órán át marad aktív, míg rézfelületen mindössze 4 óráig.
A kísérlet során a szakértők annyi vírusrészecskét tanulmányoztak, amennyi a betegek tüdejében található. Ha a kórokozók számát növelték, a tárgyak hosszabb ideig maradtak fertőzőképesek. Szintén jelentősen befolyásolta az eredményeket a környezet hőmérsékletének és páratartalmának változtatása.
A cikk folytatódik, lapozzon a következő oldalra!