Négy évtized hőmérsékleti változásait vizsgálták az atmoszférában

felhők, naplemente
Az atmoszféra rendkívül instabil
Vágólapra másolva!
Négy évtized hőmérsékleti változásait vizsgálta az tropo- és sztratoszférában és figyelte meg az általuk okozott időjárást, hőhullámokat és szélsőséges csapadékot egy nemzetközi kutatócsoport, amely eredményeiről a Journal of Climate című tudományos lapban számolt be.
Vágólapra másolva!

"A troposzféra, vagyis a Földhöz közeli réteg a 2000-es évek óta évtizedenként 0,25-0,35 Celsius-fokkal melegedett", a teljes mérési idő alatt pedig 0,6-0,8 Celsius-fokkal - foglalta össze Andrea Steiner, a Grazi Egyetem Wegener klímakutató intézetének munkatársa.

A felette lévő sztratoszférában a hőmérséklet ellenben az elmúlt 40 évben folyamatosan csökkent, mégpedig 1-3 Celsius-fokkal. A lehűlés oka az üvegházhatású gázok mértékének emelkedése, ebben az atmoszférarétegben ugyanis a gázok mennyiségének növekedése miatt megnövekszik a Föld által a világűrbe kibocsátott hősugarak mennyisége.

Fontos szerepet játszik az ózonkoncentráció változása is. A sztratoszféra alsó része az 1990-es évek végén, az ózonréteg regenerációjával egyidejűleg kevésbé hűlt le, mint korábban.

A troposzféra 2000 óta folyamatosan melegedett Forrás: pixabay.com

"Az atmoszféra hőmérsékleti változásai - különösen a trópusi területeken - még hangsúlyosabbak, mint a Föld felszínén" - közölte Steiner és kollégája, Florian Ladstädter.

Ennek a változásnak messze mutató következményei vannak: a légrétegek eltolódnak, emiatt megváltozik a cirkuláció. Befolyásolja a légkör és a Föld felszíne, illetve az óceánok közötti összetett kölcsönhatásokat is.

"Mindez többek között világszerte befolyásolja az időjárási eseményeket" - mondta Steiner.

A szén-dioxid-kibocsátás mértékének markáns csökkenése elengedhetetlenül szükséges a klímaváltozás megfékezéséhez - tette hozzá.

Vizsgálataik során a kutatók kiértékelték és összehasonlították az 1970-es évek végétől a legkülönbözőbb magasságokban gyűjtött legváltozatosabb adatokat. Az információk többek között időjárási műholdakból, úgynevezett GPS-rádióokkultációs mérésekből és felszíni mérésekből származnak.

"Megmutatja számunkra, hogy a hosszú távú megfigyelések adatai kiemelt fontosságúak a klímakutatás számára" - hangsúlyozták csütörtökön a szakértők.

A tanulmány mérföldkő a World Climate Research Programme nemzetközi együttműködés Atmospheric Temperature Changes and their Drivers nevet viselő projektje számára.