Darabokra tört egy érintetlen, több százezer éves jégtömeg

Milne-jégmező
A kutatók szerint a Milne-jégtábla összeomlása egyértelműen a klímaváltozás következménye
Vágólapra másolva!
A forró nyár és a globális felmelegedés hatására darabokra tört Kanada utolsó, még teljesen érintetlen sarkvidéki selfjege, az Ellesmere-sziget északnyugati csücskénél elterülő Milne. A széteséssel a négyezer éves selfjég területének 43 százalékát veszítette el.
Vágólapra másolva!

A parti síkságról a tengerbe nyúló, a tengerfenékig leérő jégtömeg egyetlen nap alatt, július 30-án vagy 31-én tört szét két óriási jéghegyre és sok kisebb darabra - vette észre Adrienne White, a Kanadai Jégfigyelő Szolgálat (CIS) jégelemzője. A nagyobbik jéghegy csaknem akkora, mint Manhattan: 55 négyzetkilométeres, 11,5 kilométer hosszú. Vastagsága 70-80 méter vastag.

A kutató szerint ez egy igen nagy jégtömb, amelynek semmi nem állhatja útját, ha sodródni kezd.

A széteséssel a négyezer éves selfjég területének 43 százalékát veszítette el, a korábbi 187 négyzetkilométer helyett már csak 106 négyzetkilométerre tehető a felszíne.

A kutatók szerint a Milne-jégtábla összeomlása egyértelműen a klímaváltozás következménye Forrás: NASA / Michael Studinger

– közölte Luke Copland, az Ottawai Egyetem gleccserkutatója, aki rámutatott, hogy az Északi-sarkvidék amúgy is gyorsabban melegszik, mint a földkerekség többi része. – A Milne-jégtábla összeomlása egyértelműen a klímaváltozás következménye; a selfjegek egyszerre olvadnak a melegebb felszíni levegőtől és a melegebb tengervíztől.

A kutató szerint a Milne-jégmező nagyon különleges, bámulatosan szép hely volt. A

selfjegek akár több százezer évesek is lehetnek, vastagabbak a tartósan fagyott tengerjégnél, de nem olyan nagyok és régiek, mint a gleccserek.

– mondta Adrienne White. Intézetének adatai szerint 2005-re már csak hat nagy selfjég maradt, és a Milne volt az utolsó, amely még teljes egészében megvolt.

Luke Copland szerint már nemigen vannak selfjegek az Északi-sarkvidéken, Grönland északi részétől Oroszország sarkkörön túli területeiig a nagy többség odalett. Szerinte "talán a védett fjordokban van még néhány."

A selfjég a parti síkságról a tengerbe nyúló jégtömeg, egyfajta tengeri jégpajzs, amely a tenger fenekéig befagyott. Az antarktiszi selfjegek mintegy 200 méterrel emelkednek a tenger színe fölé.

(MTI/Reuters/AP)