Ezek a különös ábrázolások a barlang mennyezetén újabb bizonyítékot szolgáltattak ezekre az ősi szokásokra. Emellett a tudósok egyfajta összerágott kis „csomókat" is találtak, amelyek legalább négyszáz évesek és az olyan, tudatmódosító szerek keverékét tartalmazták, mint a szkopolamin és az atropin.
A megállapítás az első, egyértelmű bizonyítéka annak, hogy a hallucinogéneket lenyelték egy sziklaművészeti helyszínen, ebben az esetben a kaliforniai Pinwheel-barlangban
– mondta David Robinson, az angliai Central Lancashire Egyetem régészettudományi kutatója a LiveScience online tudományos portálnak. – A művészek azonban valószínűleg nem voltak túlságosan józan tudatállapotban, amikor a sziklákra rajzoltak, valószínűleg a növény gyengítő hatása miatt.
Ezek a sziklafestmények más vallási tárgyakkal együtt, valószínűleg úgy „léptek színre", hogy segítettek a transzba kerülő embereknek megérteni a világot, illetve ápolták a hallucinogén bevitelének közös hagyományát is a barlangban.
A régészek először 1999-ben értesültek a különös sziklafestésekről a Santa Barbarától északkeletre, a Wild Wolves Preserve természetvédelmi területen.
Ezekben a barlangokban okkerrel festett szélkereket és rovarokat rajzoltak.
A kutatók a történelmi leírásokból azt már tudták, hogy a kaliforniai Chumash törzs előszeretettel használta a hallucinogén növényeket a szertartások során és a mindennapi életben.
Úgy gondoljuk, hogy az amerikai őslakosok a Daturát arra használták, hogy természetfeletti erőt nyerjenek az orvosláshoz, ellensúlyozzák a negatív természetfeletti eseményeket, elűzze a szellemeket, illetve hogy lássa a jövőt vagy megtalálja az elveszett tárgyakat
– mutatott rá Robinson. – A transzkeltő növényt a Toloache nevű teába is beletették a fiúk és néha lányok nagykorúságának megünneplésére.
A szénizotópos kormeghatározás szerint a barlangot 1600 és 1800 között használták. Az új felfedezés a szakemberek szerint
segít megcáfolni a magányos sámán mítoszát, aki egyedül ment be oda, hogy misztikus élményben legyen része.
Az őrölt magvak és az állati maradványok arra utalnak, hogy a barlangot ételkészítéshez, tároláshoz és közösségi étkezéshez is használták.
A világ őslakosai, köztük az ősi kultúrák Szibériában, Észak-Amerikában és Dél-Amerikában, köztudottan tudatmódosító szereket szedtek
– magyarázta Patrick McGovern, a filadelfiai Penn Múzeum biomolekuláris régészeti projektjének tudományos igazgatója, aki nem vett részt a vizsgálatban. – Ez a tanulmány azonban élvonalbeli technikákat használt egy fontos biokulturális kérdés tisztázására: a hallucinogének használatára az amerikai népek részéről.
A tudósok eredményeiket a Proceedings of the National Academy of Science tudományos szaklapban publikálták.