A klímaválság különösképpen fenyegeti a fajokban gazdag régiókat

hópárduc
Hópárduc
Vágólapra másolva!
A globális felmelegedés különösen nagy fenyegetést jelent a gazdag élővilágú régiókra, azokon belül is a csak ott honos fajokra, például a himalájai hópárducokra, a madagaszkári makikra vagy afrikai erdei elefántokra - kongatták meg kutatók a vészharangot a Biological Conservation című tudományos folyóiratban.
Vágólapra másolva!

A kutatás szerint a klímaválság a csak egyes régiókban honos fajokat háromszor jobban fenyegeti kihalással, mint a széles körben elterjedt fajokat, sőt tízszer jobban, mint az invazív fajokat.

A klímaváltozás olyan területeket fenyeget, amelyeken sehol másutt nem megtalálható fajok élnek. E fajok örökre való elvesztésének veszélyét több mint tízszeresére növeli, ha nem válnak valóra a 2015-ös párizsi klímaegyezmény célkitűzései - figyelmeztetett Stella Manes, a pénteken publikált tanulmány vezetőszerzője, a Rio de Janeiró-i Szövetségi Egyetem kutatója.

A kutatásban 8000 faj túlélési kilátásait vizsgálták mintegy 300 különösen sokszínű élővilágú régióban. A kutatók arra az eredményre jutottak, hogy a hegyvidéki régiókban honos fajok 84 százalékát, egyes szigeteken az őshonos fajok akár 100 százalékát fenyegetheti a kihalás, ha az iparosodás előtti szinthez képest 3 Celsius-fokkal emelkedik a Föld átlaghőmérséklete.

A hópárduc (Uncia uncia vagy Panthera uncia) is különösen veszélyeztetett Forrás: Wikimedia Commons

Nem lehet abban reménykedni, hogy a fajokban gazdag régiók menedékként szolgálnak egy melegebbé váló világban, a veszélyeztetett fajok nem tudnak csak úgy áttelepülni kedvezőbb környezetbe - állapította meg a tanulmány társszerzője, Mark Costello, az Aucklandi Egyetem munkatársa.

A globális hőmérséklet már eddig 1 Celsius-fokkal emelkedett az iparosodás előtti szinthez képest, és egyes kutatók attól tartanak, hogy az évszázad végéig a három Celsius-fokot is elérheti a felmelegedés. A most publikált kutatás szerzői hangsúlyozzák, hogy a kihalás fenyegette fajok esetében minden tizedfok számít.

A 2015-ös párizsi klímaegyezmény aláírói azt vállalták, hogy legfeljebb 2 Celsius-fokkal engedik emelkedni a Föld hőmérsékletét az iparosítás előtti szinthez képest, sőt lehetőleg 1,5 Celsius-fokban korlátozzák. Az egyezményben vállalt célok betartására azonban semmi sem kötelezi a világ országait.