3500 éves holdsarlós arany karperec került a Nemzeti Múzeumba

Egy 3500 éves, 18 karátos aranyból készült karperec a Magyar Nemzeti Múzeum új műtárgya. A tárgy időszámításunk előtt 1600 és 1450 között készült, több mint 300 grammot nyom - közölte az intézmény.

A holdsarlós végű arany karpánt mind kidolgozásában, mind méretében kiemelkedik a korabeli leletek közül. Az ékszerrel megegyező tömegű aranyból 102 darab, úgynevezett hajó alakú hajkarika készíthető, mely több tucat korabeli ember ékszerigényét elégítette volna ki.

A bronzkori, nagyjából 3500 éves dísztárgy feltehetőleg Tápióbicske környékéről származik,

díszítése alapján viselője előkelő származású, nagy hatalommal bíró ember lehetett.

Holdsarlós végű arany karpántok a 19. század vége óta ismertek. Előkerülésük körülményeiről, régészeti kontextusukról, pontos lelőhelyükről nagyon keveset tudni, mivel a legtöbb tárgy szórványlelet. Az egykorú magyarországi aranytárgyak is jellemzően kincsekből származnak, ez alapján az új karpánt is feltételezhetően egy ilyen impozáns leletegyüttes része lehetett.

A Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Tárának Őskori Gyűjteménye 2016-ban vásárolta ezt az aranyékszert.

Az új lelet a holdsarlós végű arany karpántok eddig előkerült egyik legnagyobb méretű és legimpozánsabb darabja

A masszív, jelentős tömegű aranyból készült, reprezentatív lemeztárgyat valószínűleg csuklón vagy felkaron hordhatták. A jelenlegi ismeretek szerint feltehetően egy Tápióbicske környéki középső bronzkori településről származik.

Az eddig ismert középső bronzkori karpántok közül ez a legnagyobb méretű, 303,7 grammot nyom.

A karpánt mintái a középső bronzkorban valószínűleg erős szimbolikus tartalommal bírtak. A stilizált ábrázolások között feltűnnek kozmológiai jelenetek, napbárkák és égitest-ábrázolások is.